Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Koppenhága
Telekkönyvi számok]. I-VI., VIII. Koppenhága, 1943- 1979. Hét kötet már megjelent, a sorozat folytatódik. LORENZEN, V.: Haandtegnede Kort over Kobenhavn 1600-1660, 1660-1757 [Koppenhága kéziratos térképei 1600-1660, 1660-1757]. Koppenhága, 1930, 1942. STADSKONDUKT0REN IN K0BENHAVN 1690-1940. GEDDES KORT 1757 [Koppenhága Telekkönyvi Igazgatósága 1690-1940. Gedde térképe 1757-ből]. Koppenhága, 1940. K0BENHAVNS GAMLE BYDEL [Koppenhága óvárosa], 8 térkép, Koppenhága, 1945, 1948. K0BENHAVNS GAMLE BYDEL [Koppenhága óvárosa]. 38 térkép, Koppenhága, 1946, 1948. FREDEDE ByGNINGER [Műemlékjegyzék]. Koppenhága, 1972. (Ötévenként jelenik meg.) HISTORISKE HUSE I DET GAMLE K0BENHAVN, FORTEGNELSE OVER BEVARINGSWERDIGE ALLDRE BYGNINGER i „Bispestaden” og „Ny-Kobenhavn” [A régi Koppenhága történelmi házai. Azoknak a régi épületeknek a jegyzéke, amelyek „Bispestaden”-ban és „Űj-Koppenhágá”-ban védelmet igényelnek], Koppenhága, 1972. BRUUN, C.: Kobenhavn I—III. [Koppenhága I—III.]. Koppenhága, 1887-1901. BROCHMANN, O.: Copenhagen [Koppenhága]. Koppenhága, 1970. CEDERGREEN-BECH, S.: Kobenhavns historie gennem 800 ár [Koppenhága történetének nyolc évszázada]. Koppenhága, 1967. RASMUSSEN, S. E.: Kobenhavn, et bysamfunds sasrpraeg og udvikling gennem tiderne [Koppenhága, egy város egyéni jellege és fejlődése az évszázadok során]. Koppenhága, 1969. Rasmussen S. E.: En forundersogelse af kvartererne og husene i Kobenhavns gamle bydel [Előtanulmányok Koppenhága óvárosának negyedeiről és házairól]. I—II. Koppenhága, 1972. LANGBERG, H.: Kobenhavns gamle bydel [Koppenhága óvárosa]. Koppenhága, 1948. LINVALD, S.-MENTZE, E.-M0LLER, M. F.:Danmarks Hovedstad fra landsby til storby [Dánia fővárosa: faluból nagyváros]. Koppenhága, 1948. FRIIS: Danmarks Hovedstad: landsby til storby [Dánia fővárosa: faluból nagyváros], Koppenhága, 1948. OLSEN, G.-Winding, K.: Kobenhavns Historie [Koppenhága történelme]. Koppenhága, 1941. MOLLERUP, W.: Danmarks gamle Hovedstad [Dánia régi fővárosa], Koppenhága, 1912. RAMSING, H. U.: Kobenhavns Historie og Topografi i Middelalderen I—III. [A középkori Koppenhága története és topográfiája I—III.]. Koppenhága, 1940. K0BENHAVN. Kort beskrivelse af byens tilbli- VELSE, FVSISKE STRUKTOR OG PLANLA.GNING [Koppenhága. Keletkezésének, városszerkezetének és tervezésének rövid leírása]. Koppenhága, 1973. K0BENHAVN. Fra BlSPETID TIL BORGERTID. BYPLANMAiSSIG UDVIKLING TIL 1840 [Koppenhága a püspöki uralomtól a város önkormányzatáig. A városrendezés fejlődése 1840 előtt]. Koppenhága, 1947. KOBENHAVNS GAMLE BYDEL. BEBYGGELSE. BEFOLK-ning. Erhverv. Trafik. En Bydelsundersogelse FORETAGET AF BYPLANKONTORET [Koppenhága óvárosa. Építkezések. Népesség. Foglalkozások. Közlekedés. A Városrendezési Hivatal elemzése]. Koppenhága, 1947. KOBENHAVN FOR OG NU [Koppenhága egykor és most]. Kiadta Svend Aakjaer, Mogens Lebech és Otto Norn. I-IV. Koppenhága, 1949-1950. A CITY - 800 YEARS OLD [Egy 800 éves város], Danish Foreign Office Journal 1967, 1, 14-15. pp. ELLING, ChR.: Kobenhavn i fortrolighed [Koppenhágáról bizalmasan], Koppenhága, 1961 (dán és angol nyelven). HVEM BYGGEDE HVAD I. KOBENHAVN [Építészeti szótár]. Szerk.: H. Langberg, I. kötet: Koppenhága. Koppenhága, 1968. HISTORISKE MEDDELELSER OM KOBENHAVN [Történelmi közlemények Koppenhágáról]. 1907-től. FOR OG NU. HlSTORISK TOPOGRAFISK TlDSKRIFT [Egykor és most. Történelmi és topográfiai szemle]. Szerk.: F. Zachariae, I-IX. évfolyam. Koppenhága, 1915- 1923. FORRÁSOK KOPPENHÁGA VÁROSI LEVÉLTÁRA (KOBENHAVNS STADSARKIV) Koppenhága V Dk-1599 A XIII. század vége óta ez az intézmény őrzi Koppenhága végrehajtó tanácsának (magistrat) és a városi tanácsnak (borgerrepraesentation), valamint ez utóbbi elődjének, az 1659-ben létrehozott harminckettesek gyűlésének a levéltári anyagát. I. Oklevélgyűjtemény 3 (a kikötő), 4 (városi költségvetési mérleg), 9 (tulajdoni jogcímek gyűjteménye), 11 (templomok), 12 (iskolák), 13 (tűzkár elleni biztosító pénztár, 1731-1784). II. Könyvek 1 (a végrehajtó tanács eljárási szabálykönyve, 1505-1806), 2-3 (a valkendorfi könyvek, a város birtokaival foglalkoznak), 7 (a város birtokai), 8-20 (a Resen-gyűjtemények felvilágosításokat tartalmaznak a városképre, a középületekre, Christianshavnra stb.-re, 1681-1683), 33-35 (a város tulajdonában levő építőtelkek 1746-ban), 51 (a városhoz tartozó telkek), 53 (az utcák felmérése 1777-ben). III. Végrehajtó tanács (Magistrat) 1715-1920 A határozatok iktatókönyvei 1713-tól, a kimenő és a beérkező iratok iktatókönyvei 1690-től. 1801 előtt a tanácsnak csak egy expedíciós irodája volt (a város leíró irodája), 1801-1804-ig már négy, fő ügyköröknek nevezett (hovedfag) iroda működött, amelyekből főleg az első és a második hovedfaghoz tartozó témák fontosak Koppenhága építészetének története szempontjából. 1805 és 1857 között három volt belőlük (titkárságok), amelyek mind fontosak témánk szempontjából. Ugyancsak fontosak az 1728-as és az 1795-ös tűzvész, valamint az 1807-es ágyútűz és az azokat követő újjáépítések iratcsoportjai. Az 1776-os és 1778-as kisebb tűzvészek anyaga, ingatlanok vizsgálati és becslési iratai (1712-1920). IV. Jövedelmek és számfejtés 1653-1862 Telekkönyvek (1689-ben bevezették a telkek telekkönyvi számozását, de a számozást 1755-ben, majd 1806-ban ismét megváltoztatták, 1859 óta az utcák számait használják). Adókivetési lajstrom 1694-től. A stadskonduktorembedet (városi telekkönyvi igazgatóság) könyvei az adóköteles ingatlanokról (1802-1858, városnegyedek szerint KOPPENHÁGA 165
