Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Budapest
IV. 1326 a, b Pest város Építési, 1861-től Mérnöki Hivatala 1857-1873 9,50 fm A hivatal ügyköréhez tartoztak a kövezési, járdafoglalási, épületegészségi, építésrendészeti, csatornázási, lejtmérési, határvonal-, kapuküszöb- és talajkitűzési ügyek, valamint a város saját építkezéseinek felügyelete, irányítása, az ezekkel kapcsolatos szerződések, biztosítékok, bánatpénzek és heti kimutatások. Az iratanyag a következőképpen tagolódik: iratok (1858-1873, 38 csomó), segédkönyvek (1858-1873, 32 kötet), különféle nyilvántartások (1857- 1872, 7 kötet). Az iratok rendezettek, majdnem minden év irataihoz mutató áll rendelkezésre. IV. 1310 Lipótvárosi Templomépítési Bizottmány 1851-1908 3,20 fm A lipótvárosi Szent István-templom (Bazilika) terveit Hild József készítette. Halála után (1867) Ybl Miklós kapott megbízást az építkezés folytatására, majd a templom újratervezésére. Az ő tervei szerint épült fel neoreneszánsz stílusban a nagyszabású templom. Az építést Ybl 1891-ben bekövetkezett halála után Kauser József vezette. A templom építésének felügyeletével megbízott bizottmány iratai közül fennmaradtak a kővetkezők: ülési jegyzőkönyvek (1861-1868 és 1893-1905), a templom építése ügyében hozott tanácsi határozatok (1859-1868 és 1877-1905), költségvetések, számlák (1872-1906), szerszámok és építési anyagok elszámolásai, leltárai, nyilvántartásai (1851-1852 és 1854-1882), munkabérlisták (1851-1906), a templomépítési alap pénztámaplói (1866), építési napló (1867-1871,1893-1902 és 1908), különféle számadások, tervek stb. Itt található Hild József 8 terve is 1858- 1866-ból. IV. 1311 A Redoute (Vigadó) Építési Bizottmány 1860-1866 0,25 fm A Feszi Frigyes tervezte Vigadó építésére felügyelő bizottmány jegyzőkönyvei mutatóval (1861-1866, 4 kötet), egy építési napló (1860-1866) és egy számadási napló (1860-1865). IV. 1312 Pest város Dunapart Építési Bizottmánya 1864-1867 3 kötet A bizottmány irataiból a jegyzőkönyvek és a Duna-part kövezéséről vezetett feljegyzéskönyv maradt fenn. A pesti tanács, a Telekkönyvi Hivatal és a Mérnöki Hivatal működése során keletkezett térképek az iratok mellől kiemelve a Térképtárban vannak elhelyezve. V. 1 Óbuda mezőváros Tanácsa V. 1 c Vegyes tanácsi iratok 1740-1873 0,80 fm Óbudán 1873 előtt nem folytak a pesti vagy a budai városrendezéshez fogható munkálatok. A középítkezésre vonatkozó iratok, szerződések, számadások. V. 46 Óbuda Építési Bizottsága 1868-1869 0,20 fm Óbuda Építési Bizottsága a városkapitány elnökletével működött és tartotta üléseit. A magánszemélyek által benyújtott tervek és a helyszíni szemle alapján tett javaslatot az új épületek emelésének, illetve meglevők átalakításának engedélyezésére. Iratai közül csak az 1868-1869-es jegyzőkönyvek vannak meg (1 téka). A tervek a Tervtárban vannak elhelyezve. II. 1 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1870-1948 43,oo fm A Fővárosi Közmunkák Tanácsát az 1870. évi X. te. hívta életre a főváros egységes koncepció alapján történő rendezésére. A tanács elnökét, alelnökét és 9 tagját a kormány nevezte ki, 9 tagját pedig a főváros legfőbb önkormányzati szerve, a Törvényhatósági Bizottság választotta saját tagjai sorából. így az államhatalom saját elképzelései szerint irányíthatta a tanács tevékenységét. A rendes tagokon kívül tanácskozási joggal felruházott tagok is részt vettek a tanács ülésein. A tanács munkáját megfelelő létszámú műszaki és adminisztratív tisztviselői kar segítette. A tanács az általa előkészített és kidolgoztatott tervek alapján maga végeztette el a szabályozási munkálatokat a Fővárosi Pénzalapból, amely a kisajátítás és szabályozás útján nyert telkek eladási árából jött létre. Feladata volt még az utak, utcák, terek irányának és szintjének meghatározása, elnevezése, a házszámok szabályozása, valamint az építésügyi szabályzat kidolgozása. Az 1937. évi VI. te. a tanács hatáskörét a főváros közigazgatási határain kívül fekvő peremvárosokra és községekre is kiterjesztette. A tanács és a Fővárosi Pénzalap az 1948. évi XLIV. te. alapján 1948. dec. 31-én szűnt meg. A tanács terv- és iratanyaga a második világháború alatt súlyos károkat szenvedett, de még így is egyik legértékesebb forrása a főváros 1870-től megindult gyors ütemű és nagyarányú fejlődésének, majd a két világháború közti időszak és a felszabadulás utáni évek városrendezési, -fejlesztési, -újjáépítési tevékenységének. Megvannak a tanács és szakbizottságai üléseiről készült jegyzőkönyvek (1870-1948, 14 doboz, 76 kötet), a tanács működési jelentései (1870-1948, 7 doboz, 1 kötet), az elnöki iratok (1870-1948, 17 doboz, 1 kötet), az általános iratok iktató- és mutatókönyvekkel (1873-1948, 116 doboz, 115 kötet, zömük azonban 1944 utáni), a Margitszigettel kapcsolatos iratok iktató- és mutatókönyvekkel (1915-1945, 4 doboz, 6 kötet), a „Tér és forma” című építőművészeti szakfolyóirat szerkesztésére vonatkozó iratok (1945-1948, 1 doboz), a személyzeti nyilvántartások, illetménykönyvek (1891-1948, 14 kötet), a számadási iratok (1870-1948, 3 doboz, 44 kötet). A tanács tervei a tervtárban vannak. A tanács által végeztetett mérnöki felmérések során készült térképek a térképtárban vannak. Irodalom: A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése működéséről Bp. 1870-1948 (évi jelentések). Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? A Fővárosi Közmunkatanács története Bp. 1931. Lieber Endre: Középítkezések Budapesten 1920-1930. Bp. 1930. Harrer Ferenc: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1930-1940. Bp. 1941. IV. 1415 a, b, c Budapest Főváros Mérnöki Hivatala 1868-1911 18,53 fm A mérnöki hivatal feladata volt szabályozási tervek, térképek, felmérések, út-, híd-, csatorna- és vízvezetéképítési tervek készítése, illetve az ilyen munkák vezetése, a Duna-part és a városi parkok fenntartása, a város tulajdonában levő épületek felügyelete, új városi épületek tervezése és építésének vezetése, valamint a magánépítkezések terveinek véleményezése. 1911-ben a főváros közigazgatásának átszervezésekor megszüntették és feladatait tanácsi ügyosztályokra bízták. A mérnöki hivatal irataiból, terveiből és térképeiből a következők vannak itt: általános iratok (1873-19x1, 21 csomó, 23 kötet), építési naplók, útburkolási és egyéb tervek (1876-1910, 1 csomó, 9 kötet, 10 téka), városfelmérési térképek (1868-1877, 5 szekrényben). Legértékesebbek az üvegszelvényekre ragasztott térképek, amelyek Buda és Óbuda teljes területét, Pest területének pedig egy részét ábrázolják. Ezek feltüntetnek minden utat, utcát, telket, a telkek méreteit, az épületek alaprajzait, valamint a régi 124 EURÓPAI FŐVÁROSOK
