Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)

Brüsszel

(Városi Kollégium) csak az építési engedélyt adja ki, tervbeadási kötelezettség nélkül. 1828-1846: homlokzattervek. 1846-1883: számos terv. 1883-tól a tervek benyújtása kötelezővé válik az érvénybe lépő városrendezési szabályok értelmében. A többszöri átrendezés és nyilvántartás következtében szinte lehetetlen felismerni a hivatal eredeti igazgatási rendszerét. Az iratok rendje nem azonos az ingatlanok rend­jével. Az akták decimálisán rendezettek, kartoték rendszer. Tervrajzok: kb. 7000 db a létesítendő épületekre és azok módosítására. A műalkotások és az építők neve szerint katalogizálva. A Városi Tulajdon Hivatala (Le Service des Proprié­­tés Communales) XIV. századtól napjainkig 20 000 dosszié A város a XIV. századtól kezdte számba venni tulajdonát. A megbízott hivatalnokok vagyonnyilvántartó és haszon­­bérleti könyveket készítettek. 1668-tól a kutakról hat olyan jelentős atlasz készült, amely a malmok grafikai ábrázolását is tartalmazta. A francia korszak nem hozott lényeges változást; a hivatal 1923-tól önálló. Színes rajzok készültek a városi tulajdonban levő ingatlanokról. Itt ta­lálhatók többek között: a Városháza, Marché aux Poissons (Halpiac), Théátre Royal (Király Színház), Caseme des Pompiers (Tűzoltó-laktanya), Palais de Justice (Igazság­ügyi Palota), École Militaire (Katonai Akadémia), Hőtel des Finances (Pénzügyi Palota), a vágóhíd (1843); Hospice des Aveugles (Vakok Intézete, 1866) tervei. Sorszám, épületnév, utcák és az eredeti tulajdonos neve szerint kartotékozva. A Város Titkársága (Secretariat de la vilié) 1795-1900 A Titkárság régebben megőrizte a város által intézett és a Bureau des Domaines (Birtokhivatal) által nyilván­tartásba vett iratokat. Ezek az iratok főként árveréseket, utcára kiugró kapubejáratok, balkonok, zsilipek létesítése iránti, tervekkel kiegészített építési engedélykérelmeket tartalmaznak, 1799-től 1900-ig, 113 kötetben. A kisfor­­mátumú terveket magukba a kötetekbe fűzték. Az 1869- 1886. évi nagyformátumú tervek 18 függelékkötetben. Tárgymutató. Pénzügyi Hivatal (Service des Finances) XV-XVIII. század Az adófelügyelők minden kiadást számon tartottak. Fenn­maradt elszámolások: havi elszámolás 1405-ből, töredék számadás a XV. századból, számadás 1596-ból, további századokból általános és speciális elszámolások, adószedő határozatok, továbbá adószedők vagy kincstárnokok által csoportosított aktalajstrom (így például a Taye- vagy a Condé-kötet). Az iratok megtalálhatók az Archives d’Ar­chitecture gyűjteményben. 1795-től a város élén egyetlen kincstárnok állt, később adófelügyelő. Dokumentumai év szerint rendezve. Polgármesterek és városi tanácsok testületé (Le Collége des bourgmestres et échevins) 1422-1900 Az Ancien Régime alatt a városi kiemelt munkálatok ügyében a városi hatóságoknak kellett dönteniük. (Ezeket 1422-től 2 polgármesterből és 7 városi tanácsnokból álló magisztrátus képviselte.) Döntései közül fennmaradtak regiszterek az 1536 és 1794 közötti időszakból. Az utóbbiak időrendi táblákkal, illetve téma szerinti táblázatokkal egé­szülnek ki. A polgármesterek és tanácsnokok száma a XIX. század folyamán változott. A testület üléseinek jegy­zőkönyvei az 1792-1802-es és 1821-1900-as évekből ma­radtak fenn. 161 lajstrom városrendezési döntésekről. 34 kö­tetben őrzik a Városházának és a városi hatóságnak az 1793- 1795-ös évekre vonatkozó, valamint 1798 és 1820 között kiadott, épületekkel kapcsolatos rendeletéit. Városi Tanács (Le Conseil Communal) 1421-1900 Az 1421-ben végrehajtott teljes átszervezés kapcsán jött létre. A francia forradalomig intézkedései elsősorban pénz­ügyi kiadásokra vonatkoztak. A mai Városi Tanács (a francia korszak idején neve: Conseil Municipal) arra hivatott, hogy beavatkozzék a javak elidegenítésébe, valamint az utak kijelölésének és más nagy munkálatoknak az általános terveibe. Ülések jegyzőkönyvei az 1794-1795. évekből és 1801-től 1900-ig 70 kötetben. 1799-től 1900-ig minden ülés dosz­­sziéja megtalálható. Szépművészeti Hivatal (Le Service des Beaux-Arts) 1885-1903 Néhány, a Városháza helyreállítását, pontosabban díszí­tését érintő irat. Más iratok a Grand-Place házainak helyre­­állítására vonatkoznak. Egyházügyi Hivatal (Le Service des Cultes) 1854-1880 Két dosszié az új Sainte-Catherine-templom építéséről (tervezője J. Poelaert). Brüsszel város tervei (Les plans de la vilié de Bruxelles) XVI-XX. század 230 db Időrend szerinti katalógus, az összes térképészeti adattal és a szerzők utasításaival. Városnegyedek könyvei (Wijckboeken) XVIII. század végéről 39 kötet Nemzeti javak (Biens Nationaux) 1794- 1833 A nemzeti javak eladására vonatkozó néhány dosszié. A KIRÁLYSÁG KÖZPONTI LEVÉLTÁRA (ARCHIVES GÉNÉRALES DU ROYAUME) 1000 Brüsszel, rue de Ruysbroeck 2-6 Itt találhatók a kormányszervek tevékenységéből származó források. Térképek és tervek (Cartes et plans) 1794 előtt A gyűjteményt a XIX. században hozták létre. 4000 db kézzel írott vagy metszéssel készült terv. Közöttük általános tervek a városról, épületek létesítési tervei, főként a XVIII. századtól. Nyomtatott leltár és függelék, több mint 7000 db címfelvétel és helynévmutató. Dewez-tervek (Plans Dewez) XVIII. század 656 db Többek között a Sainte-Gudule-templom (296 sz.), a Nassau-palota és egy Mária Terézia részére készült palota terve (356-389 sz.), tervek a Brabant Tanács, az Állam­tanács, a Titkos Tanács és a mai Belügyminisztérium szá­mára (401-433. sz.). Janlet-tervek (Plans Janiét) XIX-XX. század Janiét építésznek tulajdonítják a Monument Anspach, a Musée d’histoire naturelle (Természettudományi Múzeum) és sok magánpalota építését. A királyi park és palota létesítése (Création du Parc et de la Place Royale) 21 köteg BRÜSSZEL 101

Next

/
Thumbnails
Contents