Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
teljesebb képet adni a főbb irányzatok felsorakoztatásával. A Műcsarnokba kerültek a nemzetközi tervek és a magyar, csoportokra tagolt anyag, mely tükrözte a hazai építészeti szakma megosztottságát: eklektikus, műemléki (Foerk, Lechner Jenő és Csányi Károly rendezésében) és modern építészeti anyag (Bierbauer, Kotsis és Orbán rendezésében) egyaránt szerepelt. A magyaros részt külön helyezték el a Nemzeti Szalonban (Lechner Ödön, Árkay Aladár, Medgyaszay István, Komor Marcell, Jakab Dezső, Jánszky Béla, Szivessy Tibor, Kós Károly stb.).188 A kiállítás sajtóvisszhangja vegyes volt.189 Bierbauer, az egyik szervező értékelése szerint „ büszkén elmondhatjuk, hogy a Műcsarnoki kiállítás volt az új építészet első nagy seregszemléje”. A dicsérő szavak mellett azonban erős kritikák is elhangzottak. A nagyközönség és a szakma nem mutatott kellő érdeklődést, viszont a nemzetközi építészeti állandó bizottság (C.P.I.A.) a kongresszus és a kiállítás után nemzetközi építészeti szakfolyóirat indításáról döntött. 1932-1933-ban a magyar CIAM csoport kiállítást rendezett a tömeges, szociális és minden szempontból racionális, modern lakásépítésről. 1934-1935 fordulóján a Magyar Képzőművészek Egyesülete negyvenéves fennállása alkalmából a Műcsarnokban jubileumi kiállítást rendeztek, ahol többek között Lechner Jenő, Árkay Aladár és Bertalan, Wälder Gyula és Möller István építészek munkái is megjelentek.190 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet pedig rendszeresen elvi tervezési pályázatokat írt ki, 1929-ben például egy kis faluszéli dombon emelendő, kálváriához kapcsolódó 100 fős kápolna tervezésére, az ottani fa- és kőanyag felhasználásával, ahol a zsűri tagjai Arvé Károly, Weichinger Károly és Árkay Bertalan voltak. A Bethlen-kormány kultúrpolitikájának részeként 1928-ban létrejött a római Magyar Intézet. A kultuszminisztérium Gerevich Tibort küldte Olaszországba, hogy újból megszervezze a Római Magyar Történeti Intézetet. Az 1924-ben megnyitó intézet az ő vezetésével elsősorban magyar vonatkozású filológiai, történelmi, régészeti, művészettörténeti kutatásokat végzett. Az intézet keretei között Gerevich irányításával alakult a „római iskola”, ahová tehetséges fiatal magyar művészek, festők, szobrászok, építészek nyerhettek egy-két évre ösztöndíjat. Gerevich a magyar kultúrpolitikának megfelelő művészeket kívánt egy-egy évfolyamban kiképezni, a klasszikus és a modern olasz művészetek tanulmányozásának segítségével. A római iskolások azonban eleinte mégsem jutottak állami megbízáshoz, többnyire csak kiállításokon mutatkozhattak be (1931: Nemzeti Szalon, 1933: Klebelsberg Kunó emlékkiállítás, 1934: Nemzetközi Egyházművészeti Kiállítás Rómában). Az első tényleges munka, (1933) az egyházi megbízásra épülő városmajori templom a római iskola összművészeti alkotása volt. Az 1930-as évek második felében már több megrendelést kaptak az egyháztól és az államtól, a római iskola megnevezés azonban egyre inkább az olasz neoklasszicista hatású egyházi művészetet jelentette. A fentiekből jól látható, hogy ebben az építészeti irányzatok szempontjából igen ellentmondásos korban élénk építészeti közélet zajlott. A jelentős konzervatív és modern felfogású építészek egyaránt aktív módon vettek részt az építészeti közélet alakításában. 188 Rerrich Béla: Nemzetközi Építészkongresszus Budapesten. Építő Ipar - Építő Művészet 54 (1930) 3-4. sz. 9-11. p; Dr. F. G.: Nemzetközi építészeti kiállítás a Műcsarnokban. Építő Ipar - Építő Művészet 35-36. sz. 140. p; Magyar Vilmos: XII. Nemzetközi Építészkongresszusról. VII. Tanulságok, amelyek kritikának is beillenek. Építő Ipar - Építő Művészet 55 (1931) 7-8. sz. 29-30. p; Bierbauer Virgil: Korunk építészetének jövője. MMÉE Közlönye 65 (1931) 19-20. sz. 117-125. p. 189 Fábián Gáspár: Nemzetközi építészeti kiállítás a Műcsarnokban. Építő Ipar - Építő Művészet 54 (1930) 35-36. sz. 140. p. A kiállítás előtt egy héttel jelent meg: A jövő heti építészeti világkongresszus fény- és árnyoldala. Magyarország 37 (1930) augusztus 30. 5. p; A bürokrácia akadályozza az első, modern budapesti lakótelep felépítését. Az Est, 21 (1930) szeptember 6. 6. p; Edmund Gerő: Die Internationale Baukunst-Ausstellung. Pester Lloyd 77 (1930) szeptember 10. 11-12. p; A nemzetközi építészkongresszus és építészeti kiállítás. Pesti Hírlap, 52 (1930) szeptember 6. 8. p; Huszonöt állam, négyszáz külföldi építőművész és 2900 modern épület a budapesti nemzetközi építészkongresszuson. Budapesti Hírlap, 50 (1930) szeptember 5. 4. p; Építészeti stílusok harca a nemzetközi tervkiállításon. Budapesti Hírlap 50 (1930) szeptember 6. 6. p; Magyar Vilmos: A XII. nemzetközi építészkongresszus tervkiállításának mérlege. MMÉE Közlönye 64 (1930) 47-48. sz. 378-381. p; Fehér-Kráhling 2019. 190 Ybl Ervin: A Képzőművészek Egyesületének jubileumi kiállítása a Műcsarnokban. Budapesti Hírlap 54 (1934) december 8. 21. p; ELKH BTK MI Lexlrsy László. 88 A városmajori templom főbejáratának angyalos plasztikája, 1936, Ohmann Béla Rosch Gábor felvétele
