Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Az egyházi építkezések indulása (1923-1927)
A templom és a Lengyel Ház (szociális otthon) építése 1925-ben kezdődött, forrásként főleg a Danek Vince lengyel pap amerikai és európai útján gyűjtött pénz állt rendelkezésre. A kőbányai Sorg Antal építőmester - aki hatalmas munkákon dolgozott az egész ország egész területén - jutányos áron vállalta a kivitelezést. A templom már majdnem elkészült, amikor Danek a terveket Adolf Szyszko-Bohusznak, a jó nevű lengyel építésznek is eljuttatta véleményezésre, aki a szélfogó fölé egy három tűhegysisakkal ellátott kis faszerkezetű toronyépítményt képzelt el, ahogy ezt a Bohusz pecsétjével ellátott terv mutatja. A három tűhegysisakos torony utólagos rajza az elkészült, torony nélküli épület fotóján is megjelenik. Úgy tűnik, a lengyel építész takarékos, lengyel gyökerű megoldással próbált tornyot kialakítani. A Kiscelli Múzeum egy különös meredektetős, karcsú tornyos, monumentális templom tervét is őrzi. Nem tudjuk, ki és mikor készítette, és hogy hozható összefüggésbe a lengyel templommal, szélfogójának megoldása mindenesetre hasonlóságot mutat az Árkay-féle megoldással.115 A templom végül torony nélkül, modern, népies-szecessziós stílusban épült meg, átadására 1926. július 14-én került sor. A templom tömegalakításában hasonlít a vele egyidejűleg felépülő, szintén Árkay által tervezett Rákócziánumhoz: a nyeregtetős hajóhoz elöl kódisállásszerű szélfogó, baloldalon torony csatlakozik, melynek felső szakasza visszaugrik. A torony csak két évvel később készült el, a II. világháborúban megsérült, ezért ma lapos gúlatető fedi. Consecratióját még ekkor, 1928-ban kérte a lelkész, de csak 1930-ban szentelték fel a Segítő Szűz Máriának.116 A templom előtti kis tér parkosításának gondolata 1938-ban merült fel.117 A felszabaduló régi kápolnát 1931-ben a budapesti görögkatolikus lelkészi hivatal kérte használatra a kőbányai hívők részére, hiszen a háború előtt nemcsak katolikus lengyelek, hanem sok görögkatolikus rutén-galíciai munkás is dogozott az itteni téglagyárakban. A világháború idején a munkások többsége visszatért hazájába, a Kőbányán maradt 1000-2000 hívő viszont igényelte a misézést. Miután Serédi Jusztinián hozzájárult a kápolna használatához, a várostól kérték annak helyreállítását. A főváros azonban éveken keresztül nem tudott dönteni a helyreállítás módjáról (bővítés, sekrestye elbontása stb). A közművelődési ügyosztály azt is felvetette, hogy inkább hősi emlékkápolna legyen belőle. Szőnyi Ottó (Központi Egyházművészeti Hivatal) egy centrális építménnyel történő bővítést javasolt, majd pár évvel később Gerevich Tibor (Műemlékek Országos Bizottsága) a sekrestye bontását ajánlotta. A későbbiekben mindkettőjük nevével találkozunk még, mivel fontos szerepet játszottak az építendő templomok művészeti elbírálásában. Végül 1937-1939-ben Borsos László és Balogh György tervei szerint megtörtént a helyreállítás, amelynek során a sekrestyét elbontották.118 A háború okozta károk helyreállítását követően végül csak 1947-ben kezdték használni a görögkatolikusok.119 Danek Vincze atya jogi végzettségű, széles látókörű, kiterjedt, művelt családból származó, több nyelvet beszélő lengyel pap volt - Józefowicz Maciej lengyel lelkész szíves közlése, saját kutatásai alapján A templom makettje a háromszintes toronynyal, 1924 körül. Budapesti Mindenkor Segítő Szűz Mária - Lengyel személyi plébánia Fabó Beáta felvétele A templom előtt kis tér alakult ki, 1937. Http://nava.hu/id/1826204/, Magyar Szív c. film, 2012 A templombelső ma. Dobó Martina felvétele 115 Kryza-Soboltynski 2009. 7. p. A tervek a Kiscelli Múzeumban találhatók: a három tűhegysisakos tornyú rajz a lengyel építész pecsétjével, 8/3.1926-os datálással ellátva (BTM KM Égy ltsz. 67.52.19.) a majdnem kész épület fotója az utólagos rajzzal (BTM KM Égy ltsz. 67.72.4.70) és az ismeretlen szerzőtől származó terv (BTM KM Égy ltsz. 67.52.24). 116 PrL Egyk Kát 25, 3018/1928 és 3975/1930. 117 Szántay István bizottsági tag indítványa az 1939. évi költségvetés tárgyalásakor. BFL IV.1403.a 480/1938 551. p. 118 Tudományos tervdokumentáció, Farbaky Péter. BFL XV.17.e.306 2871. 119 PrL Egyk Kát 25,2052/1931. A görögkatolikusok bazilita szerzetesek idetelepítését kérték. A baziliták csak 1947-ben kerültek a főváros közelébe, Kispestre, amikor rendházat alakítottak ki kápolnával. 60 éves...2007. 57