Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Az egyházi építkezések indulása (1923-1927)
A HÁBORÚ UTÁN Az építkezés azonban a kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt nem kezdődött el, az egyesület még 1924-ben is csak csökkentett programmal látta megvalósíthatónak az 1917. évi módosított szerződést. Újabb igényként felmerült egy szociális intézmény létrehozása a lengyel közösség részére, az Amerikában gyűjtött 10 000 dollár azonban csak egy épületre volt elegendő. Ezért 1924 júniusában Danek Vince, a lengyel lelkész egyemeletes épületre kért és kapott építési engedélyt az egyházi hatóságtól, a földszinten papiak és menhely, az emeleten nyilvános kápolna elhelyezésével.112 Az egyesület ezután a fővároshoz fordult, és kérte, hogy az eredetileg (1917) tervezett templom és papiak helyett kápolnát és egy többfunkciós Lengyel Házat létesíthessenek, ez utóbbiban papiak, sekrestyéslakás, kántorlakás, iskola, napközi otthon, gyűlésterem és menhely kialakításával. A tanácson belül megoszlottak a vélemények a támogatásról. Az iskola létesítését mindenki elfogadta. Az építési (III.) ügyosztály elsősorban a környék lakói által is használható templom építését támogatta volna lengyel karitatív központ helyett, de végül elfogadta, hogy a kulturális, szociális és karitatív célú Lengyel Ház épüljön meg (de kikötötte, hogy bérhelyiségek kialakítása nélkül). A közjogi és anyakönyvi (XI.) ügyosztály viszont - tekintettel a fővárosi lakáshiányra - átmenetileg támogatta volna, hogy „szegénysorsú emberek ingyen vagy csekély bérért” lakhassanak itt, egyetlen feltétele volt, hogy a helyiségek ne legyenek túlzsúfoltak. A végleges határozat kikötötte, hogy méreteit tekintve templom épüljön (nem kápolna), a tornya azonban elhagyható, és a Lengyel Házba tervezett összes funkciót engedélyezte.113 Az egyesület nem a közelben (Kőbányán) erdélyi menekültek által nemrég emelt templom tervezőjéhez fordult, hanem Árkay Aladárt bízta meg a tervezéssel, aki tudomásunk szerint nem vett részt az 1913. évi pályázaton. Feltehetőleg azért esett rá a választás, mert az 1920-as évek első felében a fővárosban ő tervezte a legtöbb katolikus templomot. Az is lehetséges, hogy Árkay épületei jobban tetszettek a megbízónak, bár tudjuk, hogy Danek nem volt elégedett a tervekkel, és Drahos János kanonoknál próbált eljárni a „keményfejű építésszel” szemben. A budapesti helynök Orczy Gyula fővárosi építésszel véleményeztette a tervet, aki Árkaynak adott igazat, így a lelkész kénytelen volt belenyugodni a tervező elképzelésébe.114 Az eredeti, 1925. június 23-i tervek és a makett a torony három szintje fölé visszaugratott nyolcszög alaprajzú szintet helyez. Danek rosszallása után, a végleges terv szerint magasabb, négyszintes torony készült, fölötte visszaugratott toronnyal. Nem egyértelmű, hogy négyszögű vagy nyolcszög alaprajzú, de a megvalósult négyzet alapú. 112 PrL Egyk Kat 29 1924 és 1982. 113 Fővárosi Közlöny 35 (1924) 32. sz. október 3. 849-851. p; BFL IV.1403.a 1358/1924 kgy. sz. határozat. 114 A BFL XV.17.d.329 42 018 hrsz. alatt őrzött tervek 1925. június 23-i dátumúak. Tervezőként ekkor még az I. kerületi Nagy István és társa szerepelt. Június 25-én azonban már Árkayval szemben reklamált Danek. Az sajnos nem ismert, hogy mi nem tetszett Daneknak. Danek Drahosnak írt levele: PrL Egyk Kát 29,2280/1925. A helyszínrajz november 9-i keletű. A kerületi használatbavételi engedély 1926. augusztus 28-án készült. Sorg Antal kőbányai építőmester (1895- 1978), az 1920-as években a kormányzó állandó építőmestere. 1928-ban elnyerte a kormányfőtanácsosi címet. Országszerte jelentős kiviteli munkákon dolgozott. A Keresztény Községi Párt és a Magyar Élet Pártja társelnöke a X. kerületben. Az Actio Catholica világi tanácsának tagja és a kőbányai egyházközség világi elnöke. A kép forrása: Hauser 1930.242. p. 55 A megépült templom toronnyal, 1928 után BTM KM Égy ltsz. 67.72.4.72 A megépült templom torony nélkül, 1926 körül BTM KM Égy ltsz. 67.72.4.71
