Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Az egyházi építkezések indulása (1923-1927)
A LENGYELEK SEGÍTŐ SZŰZ MÁRIA TEMPLOMA__________________________ 1925-1926 X. Óhegy utca íi. Előzmények A 19. század végén nagy számban érkeztek lengyelek Magyarországra, mivel a fellendülő gazdasági élet munkát biztosított számukra. A fővárosban letelepedő lengyelek kolóniájának központja Kőbánya lett, ahol a sörgyártás, a kőbányászat és az építőipar nyújtott munkalehetőséget. A több mint 4000 fős fővárosi lengyelség egynegyede Kőbányán lakott, főként az Óhegy utca és a Maglódi út környéki kolóniában.106 Az esztergomi érsek a 18. században épült kis kőbányai Conti-kápolnát jelölte ki részükre 1880-ban, amelyet főleg a görögkatolikusok használtak, míg a római katolikusok egy kápolnává alakított házat látogattak. A lengyelországi katolikus egyház a kezdetektől fogva gondoskodni próbált külföldön megélhetést kereső híveiről. 1907-ben a lembergi érsek meglátogatta magyarországi híveit. Találkozott Apponyi Alberttel is, és kérte, hogy lengyel pap szolgálhassa őket, valamint felvetette egy lengyel templom építésének gondolatát. A kultuszminiszter elvi támogatásával a következő évtől már lengyel pap végzett szolgálatot. 1908-ban a tanács megerősítette, hogy a lengyelek továbbra is használhatják a rossz állapotú, ráadásul szabályozási vonalba eső kápolnát, amíg le nem bontják.107 1909-ben bizottság alakult új templom építésére. 1912-ben a Segítő Boldogasszony Templomépítő Egyesület telket kért, és a főváros a következő évben átengedte használatra az Óhegy utcában fekvő telek egy részét, amennyiben az építési költség az egyház rendelkezésére áll. Az 500 négyszögöles telekrészen 800 fős templomot és 400 m2 területű paplakot kellett felépíteni a telek átadását követő öt éven belül. Egy évvel később a főváros a telek egy másik, előnyösebb sarokrészét (Óhegy utca-Apaffy, ma Kőér utca) biztosította. A telek átadásához kapcsolódóan új utca nyitása vált szükségessé, a telek és környékének szabályozását pedig módosítani kellett. A sarki telken a hátrahúzott templom előtt kis teret lehetett kialakítani.108 Az egyesület pályázatot hirdetett a templom megtervezésére. A tervek közül több fennmaradt, köztük Tscheuke Hermann 1913-as elképzelése, Balogh Lóránt datálatlan terve, valamint egyéb, szerző és dátum nélküli tervek.1091916-ban az egyesület - nyilván anyagiak hiányában - elállt a papiak építésétől, és csak a templomot kívánta felépíteni.110 Ezek után 1917-ben a főváros a telket ténylegesen átadta.111 A templom ma Alapfy László felvétele 1908. évi helyszínrajz. BFL XV.16.e.251/30 1937. évi helyszínrajz a terület rendezése után. BFL XV.16.e.251/77 106 Az 1906. évi népszámlálás szerint a fővárosban élő 5484 lengyel lakos közül 4255 volt r. k. vallású. Az 1920. évi adatok szerint a lengyelek száma 4324 főre csökkent, a háború miatt sokan visszamentek hazájukba. 1906. évi népszámlálás 1914; 1920. évi népszámlálás 1921. 107 BFL I V.1407.b 6954/1905-1. cs; Kapronczay 1998. 108 BFL IV.1403.a 1213/1913 kgy. sz. határozat, 896/1914 kgy. sz. határozat. 109 BFL XV.17.d.328 KT T35. 110 BFL IV.1403.a 1294/1916 kgy. sz. határozat. 111 BFL IV.1407.b 3091/1917-III. cs (1917. július 9.) 53
