Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Az egyházi építkezések indulása (1923-1927)
kezdeményezésére még ugyanabban az évben módosult, eszerint a rendház, gimnázium és internátus céljára szánt telket a bencések nemcsak használatra, hanem tulajdonul kapták meg. A szerződés kikötötte, hogy a rend kizárólag magyar tervezőt bízhat meg. A tisztviselőtelepi templom tervezésére kiírt 1913. évi pályázaton Lechner Ödön kapta az első díjat. Halála után unokaöccse, Lechner Jenő és Warga László átdolgozta ezt a nyertes tervet a Zuglóban emelendő bencés templom céljára.52 (Lásd a Tisztviselőtelepi templomról szóló fejezetnél) 1916-ban az építési kötelezettség teljesítésének időpontját a békekötés napjától számított négy évre módosították.53 A templom és plébánia együttes tervét Dávid Károly készítette el, de a háború végül megakadályozta az építést.54 A HÁBORÚ UTÁN Zuglóban 1919-ben önálló egyházközség és plébánia jött létre. Az 1921. évi fővárosi költségvetés tárgyalásakor Petrovácz Gyula ideiglenes kápolna létesítését javasolta 300 000 korona előirányzattal, de nem tárgyalták a továbbiakban. A főváros a Nagy Lajos király útja és a Bosnyák tér mellett nyitandó új (Bosnyák) utca kereszteződésében fekvő telket jelölte ki, mivel a környéken nem rendelkezett más alkalmas ingatlannal. Az építési program szerint az építendő 1000-1200 főt befogadó ideiglenes templomot a későbbiekben katolikus egyesületi házként, egyházközségi tanácsteremként stb. lehet majd hasznosítani. Három terv készült, mindegyik torony nélküli, vasbeton szerkezetes, üreges falú épülethez. Kettőt a XIII. ügyosztály (750 fős/1 700 000 korona és 500 fős/1 180 000 korona), egyet pedig Petrovácz Gyula készített (1000 fős/1 180 180 korona), a XI. ügyosztály leginkább az utóbbit támogatta. A XIII. ügyosztály (Balázs Ernő építész) a három terv összegzésével elkészítette a végleges tervet. A 735 főt befogadó, 1 200 000 koronából felépíthető ideiglenes templom költségét a közgyűlés 1922 májusában elfogadta.55 A templom 1922-1923-ban épült fel, azonban az eredeti elképzeléssel szemben tornyot is kapott, amelynek költségeit a hívők szerették volna vállalni. Az építkezés költsége azonban a hatalmas mértékű infláció következtében 9 000 000 koronára növekedett, amelyet végül teljes egészében a főváros fedezett.56 Petrovácz Gyula szerint, ha a tanács zuglói vállalkozókkal dolgoztatott volna (és nem az olcsóbb ajánlatot tevő kivitelezővel), az építkezés időben befejeződött volna, és így az ára sem emelkedett volna ilyen mértékben.57 Az ideiglenes, bauxitbeton anyagú templom hosszú időn keresztül töltötte be a plébániatemplom szerepét, 1957-ben bontották el.58 Az építéskor a tanács még a bencés rend pasztorálásával számolt, a rend azonban 1923-ban visszalépett.59 A bencések új épületegyüttes helyett ekkor már valószínűleg csak egy meglévő épület átalakítására gondolhattak. A józsefvárosi egyházközség viszont felkérte őket, hogy létesítsenek gimnáziumot a kerületben, e célra megkapták a fővárostól a Rigó utcai régi iskola katonaság által tönkretett épületét. 1923 szeptemberétől 1948-ig a Baross utca-Rigó utca sarkán álló épületben működött a bencés gimnázium és székház. AII. emeletén ideiglenes kápolnát alakítottak ki, mely félig nyilvános oratórium volt.60 52 A templom és plébánia együttesére Dávid Károly szintén tervet készített. 53 BFL IV1403.a 685/1914, 1097/1914, 1440/1914, 419/1916 kgy. sz. határozat. 54 Mészáros 1994. A tervet nem ismerjük. 55 Fővárosi Közlöny 33 (1922) 27. sz. 1402. p; BFL IV.1403.a 808/1922 kgy. sz. határozat. Az alapkőletétel 1922.06.25-én, a felszentelés 1923.06.11-én történt. 56 BFL IV1403.a 808/1922, 428/1923 kgy. sz. határozat. 57 Fővárosi Közlöny 34 (1923) 11. sz. március 13. 510. p; 12. sz. március 16. 556. p; 13. sz. március 20. 618. p. 58 Az akkor már görögkatolikus templom bontási terve, 1957: BFL XV17.d.329 31266. 59 BFL IV.1403.a 1882/1922 kgy. sz. határozat megerősítette az 1914. évi szerződést, miszerint a plébánia vezetését a bencések végzik. A visszalépésről Id. 1021/1923 sz. hercegprímási leirat. 60 Fővárosi Közlöny 34 (1923) 52. sz. november 30. 2599. p; Fővárosi Közlöny 34 (1923) 55. sz. december 14.2716. p.; BTM KM Schoen Arnold hagyatéka. Előzetes tervek, 1921,1922, tanácsi XIII. ügyosztály BFLXV.17.d.328 KT T48/2,3 34
