Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)

Az egyházi építkezések indulása (1923-1927)

IDEIGLENES FŐVÁROSI TEMPLOMOK, KÁPOLNÁK_____________

1922-1925

A Keresztény Községi Párt megalakulását követően napirendre került a főváros kegyúri feladatainak ellátása, ezen belül a hiányzó templomok kiépítésének kérdése is. Az akkori gazdasági helyzetben azonban csak szükségépítések jöhettek szóba, mint ahogy Petrovácz Gyula építész, a párt egyik legfontosabb politikai vezetője (akiről később részletesen szó lesz) is megfogalmazta egy közgyűlési felszólalásában: „lehet és kell építeni szükség kápolnákat, és lehet és kell építeni barakktemplomokat, amint hogy lehet építeni barakiskolákat és szükséglakásokat is.”4i

Azok az egyházközségek, amelyek nem rendelkeztek misézőhellyel, igyekeztek önállóan vagy a főváros segítségével, meglévő helyiségek átalakításával ideiglenes kápolnákat kialakítani:- a későbbi Szent Család plébánia a Dalnok (ma Székely Bertalan) utca 25. sz. alatti bérház udvarán egy istállót alakított kápolnává (1921);- a Tisztviselőtelepen a Simor (ma Vajda Péter) utcai barakkiskolában rendeztek be kápolnát (1924-1925, 1928);- a külsőferencvárosi plébánia szükségkápolnáját a volt Zita kórház kápolnát magába foglaló barakkjában (1924), majd a Mária Valéria-telep egy barakkjában (1925) alakították ki;- a külsőkőbányai egyházközség a helyi iskolában alakított ki kápolnát (1925). 43

Ideiglenes kápolna a Tisztviselőtelepen, 1928. BFL XV.17.d.328 KT T26/2

43 Fővárosi Közlöny 32 (1920) 39. sz. december 3. 950. p.

31