Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)

Összegzés

templomépítészetben, Árkay Bertalan és Rimanóczy Gyula, akik pályázati munkáikkal, illetve egy-egy sikeresen megvalósult templomukkal fémjelzik a korszakban rejlő, színvonalas modern templomépítés lehetőségét. A templomépítészet sajátos területe a kegyúri (pébánia)templomok rendszerébe szervesen nem sorolható azon templomok csoportja, melyeknek a lakosság általános szolgálata mellett egyéb feladata is volt (kultusz ápolása, egy kis közösség szolgálata). Uralkodók (Erzsébet királyné, Ferenc József, IV. Károly stb.) tiszteletére több templom is épült a korszakban, az Árpád fejedelem emlékére építeni tervezett nagyszabású épületegyüttes azonban nem valósult meg. Nem épültek meg a világháború engesztelő templomai, és befejezetlen maradt a Szentföld hazai zarándoktemploma is.

Az intézményi kápolnák többnyire nem önálló épületek, hanem teremkápolnák voltak. Építészetileg kevésbé jelentősek, azonban fontos kiegészítő szerepük, illetve olykor belső kialakításuk miatt is érdemes foglalkozni velük. Ki kell emelni közülük a Farkasréti temető kápolnáját, mely pályázati előzmények után született modern, színvonalas épület volt. Nagyon sajátos terület a meglévő épületek, túlnyomóan műemlékek felújítása, bővítése, rekonstrukciója. A korszak sajátossága a - városrendezési elképzelések érdekében történt - különleges technikai-építészeti megoldások alkalmazása (épület eltolása, felemelése).737 Jóllehet csak két esetben került sor erre a merész műszaki műveletre a fővárosban, azonban sem korszakunk előtt, sem utána nem alkalmazták többé.

A háború kitörése az 1940-es évektől megváltoztatta, illetve megakadályozta a nagyszabású elképzelések megvalósítását. Sok esetben megszületett az elgondolás, tervek készültek, a hívek pénzt, építőanyagot kezdtek gyűjteni, elindult az építkezés, de a templom nem készült el, jó esetben csak a torony felépítése maradt későbbre. Budapest bombázásának kezdetén, 1942 őszén a városmajori templomot találat érte, Sztehló Lili nem sokkal korábban elkészült üvegablakai elpusztultak. A legjelentősebb károk a templomtornyokban keletkeztek, hiszen kiemelkedő magasságuk miatt jó célpontként vagy hadiállásként szolgáltak a háborúban. A templomok háborús sérüléseiről 1945-ben felmérés készült.738

Az Árpád híd óbudai hídfőjének kialakítása Petrovácz Gyula és Lechner Jenő tollából - a műegyetemi hallgatók humoros véleménye szerint. Mindkét építésznél a templomépítést tartották jellemzőnek. Megfagyott Muzsikus extra száma a 39-ik évfordulóra 1898-1937.11. p.

737 PrLEgyk 5283/1949.

738 Budapest templomainak háborús kárai, 1945. Kézirat, FSZEK Budapest Gyűjtemény. Néhány templomról Rados Jenő építész készített kárfelvételi lapot a főváros részére (224 942/1945-XI, az irat nincs meg a BFL-ben), a többiről a plébánosok levélben számoltak be.

305