Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Különleges hivatású templomaink
Egyházi intézményi, szerzetesi kápolnák Néhány nagyobb szerzetesrend (jezsuita, karmelita, ferences, domonkos) nyilvános kápolnát tartott fenn. A főváros igyekezett ezeket a rendeket bevonni a budapesti hívek pasztorálásába, sőt templomaikat plébániai jogkörrel látták el. A kisebb, egyéb tevékenységet vállaló, főleg női rendek azonban zártabb életet éltek, kápolnájukat nem nyitották meg a nagyközönség előtt. A rend létszámától, anyagi helyzetétől, a rendelkezésre álló helytől függően kis termet vagy akár tekintélyes kápolnát is kialakíthattak. Az 1920-as években (a háború és a trianoni veszteség után) a jezsuiták elhatározták, hogy a trauma feldolgozására lelkigyakorlatokat tartanak. A budai hegyekben, a Labanc úton találtak helyet a lelkigyakorlatos központnak, az első magyar Manrézának. A jezsuita noviciátus és a férfiak részére létrehozott lelkigyakorlatos ház Bernárdt Győző építészmérnök, miniszteri osztálytanácsos tervei alapján épült. A Manréza kápolnáját 1928 nyarán szentelték fel Jézus Szíve tiszteletére. Az építőbizottság fővédnöke József herceg, díszelnöke Batthyány-Strattmann László volt. A kápolnát hétvégén a környékbéliek is látogathatták. 1950-től a Határőrség Országos Parancsnoksága, majd az Országos Rendőrfőkapitányság használta. A két világháború között néhány leányneveléssel és tanítással foglalkozó női rend (kongregáció) jelentősen megerősödött a fővárosban. Az Isteni Szeretet Leányai Társulata (női szerzetes kongregáció) 1871-ben a Ferencvárosban, a mai Ráday utcában telepedett le. Az I. világháború végén önállósuló magyar tartomány 1923-ban megörökölte a ferencvárosi Bokréta utca 27. számú házat, ahol megnyitotta a Mária Intézetet a Csodálatos Anya kápolnával (1926). A IX. Knézich utca 7. sz. alatt felépítette a Szent Margit Nevelőintézetet, és saját központi ház létesítése céljából megvásárolta a fogaskerekű vasút építőjének Farkasvölgyi úti villáját. Háromemeletes, neogótikus rendházuk, amelyben kápolna is helyet kapott, 1924-1927 között készült el Kiss József (Josef Ritter von Kiss) tervei szerint.687 1930-ban a rend megnyitotta a Patrona Hungáriáé leányiskolát a Knézich utcában. A Józsefvárosi Óvoda Egyesület Kun utcai óvodája már az I. világháború előtt működött Győry Teréz grófnő józsefvárosi egyemeletes házában. A grófnő 1927-ben a Miasszonyunkról nevezett kalocsai szegény iskolanővéreket kérte fel a munkára, és magánkápolnát rendezett be számukra az emeleti sarokszobában. Az 1907-ben Kőbányán (Maglódi út 125.) megtelepülő karmelita nővérek zárdája 1926-ban tartományi házzá lépett elő. Ekkor Bruno Buchweiser tervei szerint új, kétemeletes rendházat és nevelőintézetet építtettek, melyben kápolna is működött.688 A nagyobb, elsősorban katolikus iskolákban helyi kápolnák szolgálták a diákság lelki épülését, például a ciszterci Szent Imre Gimnáziumban (1929) és az Isteni Megváltó Leányai Szerzeteskongregáció (redemptorissza nővérek) Szent Margit Gimnáziumában (1932-1933). A redemptorissza nővérek 1920-ben vásárolt villáját Fábián Gáspár alakította át, a kápolnát 1925-ben áldották meg. A nővérek 1932-ben költöztek át a Ménesi útról a Villányi útra, átadva a helyet a Katolikus Úrinők Otthonának. A századfordulón Magyarországra telepedett Notre Dame de Sion női kongregáció 1928-ban vásárolta meg a budai Sas-hegyen fekvő Saxlehner-ingatlant a rajta álló impozáns, romantikus, gótikus ablakos villával. Itt épült fel 1930-ban a rendház, internátus, papiak és kápolna együttese Szörényi-Reischl Gusztáv tervezésében (ma Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium, XII. Meredek utca 1.). A nagyméretű kápolna a régi villa felhasználásával jött létre. A II. világháború alatt az épületegyüttest a magyar, majd német katonai parancsnokság foglalta el. Az erősen megrongálódott kápolnát 1949-ben elbontották, egyedül a pincéje maradt meg.689 A budai Szent Margit Mária-kongregáció szintén a századfordulón jött létre a hitélet mélyítésére és jótékonykodásra Margit magyar királyi főhercegnő, Thurn und Taxis hercegné támogatásával. A háború alatt a házában árvaházat működtetett kápolnával (I. Fő utca), majd az 1920-as évek közepén a kongregációt szervező vizivárosi plébános a Várhegy oldalában, a Donáti utcában szintén e célra gyűjtésből házat vásárolt, melynek kápolnáját 1928-ban áldották meg.690 A kőbányai karmelita nővérek zárdája, 2015-ben lebontották. Hajner Gyula, Szellemvárosok Magyarországon blog 687 Kiss 1928. 688 BTM KM Schoen Arnold hagyatéka. 689 Bíró 2010a. 690 BTM KM Schoen Arnold hagyatéka. 283
