Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Különleges hivatású templomaink
Szociális intézmények A város legszélén fekvő Kamaraerdő 4-5 km-es körzetében nem működött kápolna (ma XI. kerület). A Fővárosi Kamaraerdei Szeretetotthon 1913-ban létesült. 1920-ban az apácák lakóépületükben kápolnát alakítottak ki maguknak, amelyet két évvel később a kétszeresére bővítettek és nyilvánossá tettek.673 Az egyházi hatóság a kápolna további bővítését pénzügyi problémára hivatkozva elutasította.674 Az intézmény 1938-1939-es bővítésekor újra felmerült, hogy nagyobb kápolnára lenne szükség, de a polgármester véleménye szerint a bentlakóknak a meglévő is elég, a főváros a környékbéliek számára csak a jövőben tud templomot biztosítani.675 1943-ban Oltványi József ottani lelkész már új, 1000 fős templomot szeretett volna Kamaraerdőn állítani. A vázlattervek elkészítésére volt tanítványát, Goszleth Lajost (KEH) kérte fel, aki össze is állított egy 200 000 pengős költségtervezetet, hogy a plébános elkezdhesse a gyűjtést.676 Az építés nem valósult meg. 1934-ben Máté Márton hitoktató, szegényházi lelkész a fővárosi fenntartású, VIII. Alföldi utcai Erzsébet Szeretetotthonban kívánt kápolnát létesíteni, de kérését a tanács elutasította. A lelkésznek sikerült megszerezni Paulheim Ferenc és Petrovácz Gyula törvényhatósági bizottsági tagok támogatását, azonban ez sem volt elegendő, sőt 1939-ben az egyházi hatóság értésére adta, hogy ne tegyen további lépéseket az ügy érdekében.677 A főváros a 19. század közepén a Terézvárosban nyitotta meg az Erzsébet leányárvaházat, amely több költözés után 1930-ban a Notre Dame de Sion apácák budai, Villányi úti egykori házába került. A nem nyilvános kápolna a hátsó homlokzat földszintjén készült el egy évvel később.678 A VIII. Üllői úti állami gyermekmenhelyen (ma Heim Pál Kórház) 1924 szeptemberében nyílt kápolnát a Népjóléti Minisztérium építtette.679 1947-ben Árkay Bertalan, a KEH új titkára tervezett ide új kápolnát.680 A főváros 1929-ben nyitotta meg a Népjóléti Minisztériumtól átvett hűvösvölgyi árvaházat, a később Horthy Miklósnéról elnevezett gyermekotthont a II. Hidegkúti úton, ahol 1930-ban kápolna is épült.681 A mai XII. Németvölgyi út 41-45. sz. alatt 1914-ben barakktelep épült a katonai kincstár üdülőjeként, majd tüdőbeteg gyógyintézet, 1931 -ben pedig a Hadirokkant Otthon költözött ide a Ferencvárosból. Az egyik barakkban teremkápolnát alakítottak ki. Az 1933-ban felszentelt nyilvános Jézus Szíve kápolnát a környékbéliek is látogathatták A M. Kir. Rendőrség VIII. Mosonyi úti fogház és toloncházában (ma Bűnügyi Múzeum) a konyhai és betegápoló nővérek ajánlották fel egy szobájukat misézés céljára (1905). 1926-1927-ben a clausura miatt a törzsépület sarkán elhelyezkedő földszintes melléképületet alakították át kápolnának.682 Oktatási intézmények A budai Alkotás utcában (ma XII.) 1925-ben nyílt meg a Testnevelési Főiskola. 1935-ben kialakított kápolnájában a bencések és a ciszterciek tartottak misét.683 A pesti Markó utcai Berzsenyi reálgimnázium kápolnája két tanteremnyi helyet foglalt el, ablakai szűk udvarra néztek.684 A Vár oldalában fekvő katolikus főgimnázium internátusa, a Ferenc József Intézet (II. Ilona utca, ma I. Szabó Ilonka utca, Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium) II. emeleti kápolnájának renoválását 1936-ban Wälder Gyula tervezte neoklasszicista stílusban, alkalmazkodva az intézet stílusához. Az építész Nagy Sándor főoltárképe helyett egy Jézus Szent Szíve szobrot szeretett volna felállítani. A KEH (Szőnyi Ottó) először száraz, gyengén sikerült, élettelen alkotásnak ítélte az oltárképet, végleges bírálatában azonban már megtartásra javasolta értékes és művészi volta miatt. Jó pár évvel később, 1941-ben Molnár Ernő (KEH) elítélően nyilatkozott a kápolnabelső korszerűtlen kialakításáról.685 A Siketnémák Általános iskolája (VIII. Festetich utca 3.) 1943-ban neogótikus üvegablakokkal és rozettával díszített kultúrtermét szerette volna kápolnának átalakítani. Mivel a helyiséget egyúttal világi célra is használniuk kellett, így összecsukható oltárt állítottak.686 673 Schoen 1939. 35-36. p; Fővárosi Közlöny 23 (1912) 42. sz. május 28. 1951. p. 674 PrL Egyk Kát 12, 2713/1924. 675 Az 1940. évi költségvetés tárgyalása. Fővárosi Közlöny 50 (1939) 63. sz. november 24. 3. p; PrL Kát 29,4446/1940. 676 PrL KEH 317/1943. Az iratban 1944. április 19. szerepel, ez valószínűleg téves, és 1943. a jó dátum. Az iratban Oltványi plébánosként szerepel, pedig Kamaraerdő nem volt külön plébánia. 677 PrL Egyk Kát 25, 7408/1930. 678 BTM KM Schoen Arnold hagyatéka. 679 PrL Egyk Kát 25, 3086/1925. 680 PrL KEH 31/1947. 681 BTM KM Schoen Arnold hagyatéka. 682 BTM KM Schoen Arnold hagyatéka. 683 PrL Egyk Kát 25, 2637/1935. 684 PrL Egyk Kát 25, 3338/1933. 685 PrL KEH 211/1936, 374/1941; PrL Kát 27, 1032/1936. 686 PrL KEH 224/1943. A Kamaraerdei Szeretetotthon egykori kápolnája. Képeslap magántulajdonban A Kamaraerdei Szeretetotthon kápolnája ma. Rosch Gábor felvétele A Ferenc József Intézet kápolnájának belseje Nagy Sándor festményével. M. Kir. Ferencz József Nevelőintézet és Budapesti II. kér. kir. egyetemi kath. Reálgimnázium (album), Goszleth udvari fényképész felvétele. A Testnevelési Főiskola kápolnáját Serédi Jusztinján bíboros szentelte fel. Tolnai Világlapja 35 (1935) 13. sz. 2. p. 281
