Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Különleges hivatású templomaink
Svábhegyi Világ Királynője Engesztelő Kápolna 1944, MEGVALÓSULATLAN A svábhegyi Világ Királynője Engesztelő Kápolna gondolata a pozsonybesztercei születésű orsolyita nővér, Natália látomásai alapján született.646 A nővér elmondása szerint Jézus az 1930- as évektől üzeneteket küldött rajta keresztül a Magyar Katolikus Egyháznak. Egy nagy magyar engesztelő mozgalom elindítását kérte, és azt ígérte, hogy ez a mozgalom Mária, a Világ királynéja oltalma alatt az egész világon el fog terjedni, az emberiség teljes megtéréséhez és örök békéhez vezet. Az engesztelés látható jeleként kápolna felépítését kérte a svábhegyi Szent Anna-réten. Natália szerint 1940 körül Jézus felszólította őt, hogy kérését lelkiatyja útján közölje az egyház vezetőivel. A nővér négy éven át újra és újra kérte az egyház vezetőit, hogy építsék fel az engesztelő kápolnát. 1941 őszén a nővér levele eljutott XII. Pius pápához is. 1942- ben társulat alakult a kápolna felépítésére, a főváros a Normafa közelében, a Szent Anna-réten nagy területet adott e célra az egyháznak. A közeli, a 19. század elején emelt Szent Anna-kápolnához a budakeszi lakosok hagyományosan a szent napján vezettek zarándoklatot. 1942 őszén Hermány (Huber) Gézát bízták meg a tervek elkészítésével, aki az FKT mérnöki osztályán dolgozott, 1944-ben pedig miniszteri műszaki főtanácsos lett.647 A tervezett kis kápolna terméskő falazatával és nyitott hajójával jól illeszkedett az erdei környezetbe.648 Az új Szent Anna-kápolna nemcsak a zarándokok, hanem a svábhegyi sportolók, kirándulók számára is szolgált volna. Slachta Margit már korábban felvetette, hogy a kirándulóknak, a turistáknak, az úton lévőknek biztosítani kellene a misén való részvételt, hogy „a turistajárta vonalak mindegyikén bemutatható legyen a legszentebb áldozat”, beleértve a pályaudvari missziót is.649 Serédi bíboros csak 1944 őszén hagyta jóvá a kápolna létesítését, december 8-án megtörtént az ünnepélyes alapkőletétel, de a szovjetek hamarosan megjelentek a Svábhegyen, így az építkezés nem kezdődött el. Mindszenty József hercegprímás nem sokkal kinevezése után, 1945 végén kivizsgáltatta a Natália nővérnek adott magán-kinyilatkoztatások ügyét, majd Hermány újra megbízást kapott, hogy a nővér látomásai alapján tervet készítsen. Mindszenty a következőket írta az egyik tervlapra: „A Világ Királynője nagy engesztelő mozgalomra főpásztori áldásomat adom.” 1947. szeptember 25-én lerakták az új kápolna alapkövét, de az építés ennyiben maradt. 1990-ben még Natália nővér és a tervező is élt, és újra felmerült a Szent Anna-kápolna felépítésének gondolata.650 1992-ben újjáalakult a Svábhegyi Világ Királynője Engesztelő Kápolna Egyesület. 2018-ban a Hegyvidéki Önkormányzat és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatal pályázatot hirdetett az Anna-réten megvalósítandó miséző- és emlékhely koncepciótervére. A történelem folyamán az emberek sokszor kérték Mária segítségét, főleg nagy csapások, háború, éhínség, járvány idején. Ez a szokás az 1571. évi lepantói csata idejéből származik, amikor a keresztények a törökök feletti győzelmet Mária közbenjárásának tulajdonították. Magyarországon különleges tisztelettel és szeretettel tekintenek Máriára, a magyarok védelmezőjére (Regnum Marianum, Magyarok Nagyasszonya, Magna Hungáriáé Domina, Segítő Szűz Mária). Az I. világháború után és a II. világháború alatt különösen felerősödött Mária tisztelete és az ő oltalmába, segítségébe vetett hit. Feltűnően megnövekedett a Máriának szentelt templomok száma, bár ezek egy része még a háború előtti időkben épült (az 1920-as évek első felében a Gellérthegyi Magyarok Nagyasszonya-sziklakápolna, a magyarországi lengyelek Segítő Szűz Mária-temploma, a Regnum Marianum, a Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom; az 1940-es évek első felében a Külsőangyalföldi Mária Keresztények Segítsége plébániatemplom; a Soroksári úti templom is Segítő Mária védelmére áhítozott; a svábhegyi Világ Királynője Engesztelő Kápolna). Az építendő kápolna képeslapon BFL XV.19.d.2.b 9277 646 Katolikus Lexikon, ’Natália nővér’ szócikk. 647 Mikolás 1987. 69. p. 648 BFL IV.1409.C 2052/1944-III. cs. foglalkozik a kápolna építésével, annak körülményeivel, terveket is tartalmaz. A kápolna építészeti ismertetése: Hermány Géza: A svábhegyi fogadalmi kápolna. Magyar Építőművészet 43 (1944) 12. sz. 270-271. p. 649 Slachta Margit: Hajnali misék. Korunk Szava 3 (1933) 7. sz. 111. p. 650 Natália nővérről munkatársa, Fogas Anna jelentetett meg könyvet: Fogas 1994. További irodalom: Lesz-e templom Annaréten? Új Ember 61 (2005) május 8; Balázs Attila: Történelmi áttekintés, https://www.vilagkiralynoje.hu/tortenelmi_attekintes/ 273
