Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Különleges hivatású templomaink
Árpád-emléktemplom, Árpád-házi Szentek emléktemploma MEGVALÓSULATLAN, I94O-ES ÉVEK ELEJE, MEGVALÓSULATLAN Kismarty Lechner Jenő és fia terve, 1946 BTM KM Égy ltsz. 66.18.7 Árpád fejedelem - Anonymus szerint - 907-ben halt meg, és az óbudai hegyek (Tábor-hegy) lábánál fakadó forrás mellett temették el. Sírja fölé később templom épült Mária tiszteletére Fehéregyház néven.631 Az óbudai Árpád-emléktemplom felállításának gondolatát először Foerk Ernő vetette fel a Magyar Mérnök- és Építész- Egyletben a fejedelem halálának 1000. évfordulóján, 1907-ben.632 Az Óbudán lakó, történeti értékekre fogékony építész javaslatot nyújtott be a tanácsnak ezzel kapcsolatban. Még abban az évben törvénycikk született a templom felállításáról, amely a Ferenc József megkoronázásának 40. évfordulójára alkotandó művek sorát gyarapította volna.633 A Bécsi úti, táborhegyi temető melletti terület kisajátítását a Fővárosi Közmunkák Tanácsa végezte, és az építés helyszínrajzát is elkészítette.634 A tervezésre Schulek Frigyes kapott megbízást, aki nagyszabású emlékegyüttest (emléktemplom, őrház, harangtorony) tervezett. A centrális jellegű neoromán emléktemplom terve az akkortájt épülő János-hegyi kilátót idézi.635 A háború azonban megakadályozta a megvalósítását. A két világháború között, 1932-ben Schulek Frigyes fia, Schulek János tovább dolgozott a terveken.636 1933-ban „az óbudai határban Árpád fejedelem emlékére, annak temetési helye fölé Szent István király által emelt templom újbóli felépítésé”-xe hangzott el javaslat a fővárosi közgyűlésben, és éveken keresztül újra és újra felmerült.637 A környék mint fővárosi parkterület szerepelt a fővárosi zöldterület-fejlesztési tervekben.638 Az FKT az 1940-es évek elején az építést nem tartotta reálisnak. A tereprendezési és kertészeti terveket elkészíttette ugyan, de már nem valósultak meg. 631 A mai napig nincs egyértelmű állásfoglalás, írásos vagy régészeti bizonyíték arról, hogy itt volt-e a sír. Tari 2000. 31-32. p. A feltételezett hellyel szemben betorkolló út azonban 1908 óta a Fehéregyházi út nevet viseli. 632 Az Árpád-emléktemplomra vonatkozó terveket (BTM KM Égy ltsz. 66.26: 1912, 1932 és 1946), valamint Foerk Ernő a templommal kapcsolatban 1907-ben Palóczy Antalnak írt levelét (BTM KM Égy 1/4, 20604/2) a Kiscelli Múzeum őrzi. 633 Az 1907. évi XXVIII. te. értelmében a telek - szükség esetén - kisajátítással megszerezhető volt. A templom, a liget és az obeliszk létesítésére 600 000 korona hitelt engedélyezett. 634 FKT jelentés 1916. 18-19. p. 635 Farbakyné 2017. 182-188. p. 636 Schulek Frigyes (1912) és Schulek János (1932) tervei. BTM KM Égy ltsz. 66.26. 637 Kuncze Lajos III. kerületi képviselő javaslata a költségvetés részletes vitáján, 1933. december 19. Fővárosi Közlöny 44 (1933) 60. sz. december 19.1661. p. 638 Az Árpád fejedelem emlékére építendő templom parkjának (Attila park) elképzelése szerepelt a városfejlesztési programban. Harrer 1933. 267 Az emlékhelyet az első változatban Árpád feltételezett sírja tájára, az óbudai Bécsi út melletti hegyoldalon az akkori vámháztól délre, a Vörösvári út tengelyében, majd a vámháztól jóval északabbra (a mai Bécsi út és Labore utca között) tervezték elhelyezni, 1912. BTM KM Égy ltsz. 61.26.94
