Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az 1940-es évektől
Albertfalvai Szent Mihály-plébániatemplom_________________ 1940-1941 XI. Bükköny utca 3. Lechner meg nem valósult elképzelései több templomtervében előtűnnek. Az 1940-es években Remetekertvároson kívül más főváros környéki településeken, Albertfalván és a szomszédos Budafokon is jelentős megbízásokat kapott. 1939-ben az akkor még önálló település, Albertfalva főterére 1000 fős templom terveit készítette el fiával három igen eltérő változatban, modern, hagyományos és népies elemeket alkalmazva. A templom mellett tervbe vették díszkert kialakítását is. Az egyházközség azonban szűkös forrásokkal rendelkezett, az 1940-1941 között megépült templom jóval szerényebb a tervezett változatoknál. A főhomlokzatot hatalmas, széles csúcsíves nyílás uralja. A remetekertvárosihoz hasonlóan a szentélyhez aszimmetrikus elhelyezésű, hasáb alakú, lapos tetős torony kapcsolódik oldalról (a terven magas tetős megoldás szerepelt még). Az oldalt kialakított - Voit Pál művészettörténész szerint „különösen nagy szeretettel megoldott” - külső toronyfeljáró szokatlan megoldás. Bierbauer Virgil úgy vélte, hogy a kisvárosokban és a nagyvárosok külvárosaiban sok rossz templomépítészeti megoldás született, de az albertfalvai „építészeti oázis [...] a kontár módra agyondíszített formátlan házak dzsungeljéberí.’617 A belsőt - a remetekertvárosihoz hasonlóan, bár más formában - a csúcsívesen kialakított vasbeton szerkezetek játéka jellemzi. A szentélyfal csúcsíves lezárásában az Eucharisztikus Kongresszus ábrázolása látható. Pénz hiányában a torony ideiglenesen lapos tetővel készült el, a hívek azonban nem fogadták el ezt a modern toronymegoldást. 1941 -ben a plébános ez ügyben megkereste a tervezőket, akik eredetileg vörösréz borítású magas tetőt terveztek. A háborús időkben azonban nem lehetett vörösrezet beszerezni, sőt kompromisszumként alkalmazható, silányabb horganyzott bádogot sem. A kényszerből választott megoldást azonban a tervezők lassan elfogadták, és a későbbiekben már művészi meggyőződésük szerint sem akartak ezen változtatni. Úgy gondolták, hogy a kor visszatért az ókeresztény formákhoz, szellemhez: a templomtól elválasztott, szentélyhez kapcsolt, sisak nélküli toronytest és a lapos tető az ókeresztény építészetben is jelen volt már. Az albertfalvai templomnak előnyére is vált ez a megoldás, mert a toronytest négy méterrel felmagasodott, így a külső egyensúly javult.618 „Dr. Lechner Jenő és iß. Lechner Jenő temploma az új egyházi építészetnek azon az útján halad, amely a szigorú műbírálótól a jámbor hívőig mindenkiben rokonszenvet ébreszt. A torony és a toronyóra számlapjának tervvázlatai BTM KM Égy ltsz. 66.26.82 A megépült templom 1941-ben a szokatlan külső toronyfeljáróval Tér és Forma 14(1941) 12. sz. 199. p. 617 Bierbauer Virgil: Katolikus templom Albertfalván. Tér és Forma 14 (1941) 12. sz. 199-202. p. 618 PrLKEH 558/1941. 253
