Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az 1940-es évektől
Külső-Váci úti, 1939-1940, 1943; 1985 XIII. Váci út 91/B. Vizafogói Szent Márton-plébániatemplom A Vizafogótól befelé, a Frangepán utca 4. alatti bérház alagsori helyiségében 1937-től szükségkápolna működött. Az egyház 1938-ban a Váci út 138/a. alatt vásárolt telket, amelyen vendéglő állt.599 A telek három méterrel a járdaszint alatt feküdt, talaja rossz minőségű volt. A vizafogói egyházközség 1939-ben jött létre részben az angyalföldi, részben a lőportárdűlői egyházközség területéből.600 1939-1940-ben a nem messze fekvő lőportárdűlői templomot építő Möller István fia, Möller Károly elkészítette a templom első terveit. A tervező a kedvezőtlen adottságokat jó műszaki megoldással és szellemes, egyben a költségeket is csökkentő ötlettel fordította az épület javára: két szintet alakított ki. A tényleges templomtér a lépcsőn megközelíthető magasföldszintre került a járdaszint fölötti padozattal. Az alsó szinten pillérvázas nyitott teret alakított ki, mely a -3,0 méteres udvarszinthez kapcsolódott, és ezáltal szabadtéri istentiszteletekre, összejövetelekre nyújtott alkalmat. Az anyagi lehetőségek miatt két ütemben tervezték a templom felépítését. Az első, a szerényebb változat - nyeregtetős épület kis tornyocskával - 1940 szeptemberében megkapta az építési engedélyt. A második ütemben toronnyal, előcsarnokkal és kapcsolódó oldalsó részekkel bővült volna az épület. Az 1939. évi távlati terv nagyméretű, de egyszerű középtornyos épületet mutat. A monumentális nyitott előcsarnok homlokzati falát alkotó nagyméretű hármas árkádívsort timpanon koronázza. Két oldalról az építési vonalig előreugró oldalépületek vagy árkád csatlakoznak.601 Az Egyházközségek Központi Tanácsa 40 000 pengőt szavazott meg, a fővárostól nem volt várható anyagi támogatás.602 Az 1941., illetve az 1942. évre mégis bekerült a fővárosi költségvetés felekezeti kiadásai közé 20 000-20 000 pengő előirányzat erre a célra. 1942-ben az egyház megvásárolta a telek szomszédságában fekvő Dagály utca 4. alatti zártudvaros munkáslakóházat azzal a céllal, hogy abból kápolnát (1200 fős ideiglenes templom) és kultúrházat alakítson ki. A terveket Osvay Gyula készítette el 200 000 pengős költségvetéssel. A harminc lakót azonban nem lehetett kiköltöztetni. Az egyházközség úgy döntött, hogy egyelőre a Váci úti telken emel ideiglenes kápolnát, részben a valamikori kocsma átalakításával. A tervezett 120 000-130 000 pengős építési költség fedezetére az érseki helynök kölcsön felvételét ajánlotta, és elvileg hozzájárult az építéshez.603 Az új terveket, amelyek a meglévő ház tömegét mintegy nyolcszorosára bővítették, Goszleth Lajos készítette 1943-ban.604 A templom előtere, harangtornya és a pincelépcső a kiszélesítendő Váci út területére esett, ezért a tanács elutasította a kérelmet. Az egyház vállalta, hogy a szabályozási vonalon túlnyúló részt a szabályozás végrehajtásakor elbontja, a többi részt pedig megtartja a háború után emelendő nagy templom mellékhajójaként, ezt azonban a főváros és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa egyaránt elvetette, mivel úgy vélték, hogy a nagyméretű bontást nehezen lehetne végrehajtani. A III. ügyosztály azt javasolta, hogy a szabályozási vonalra helyezzék az épületet. Az építésre összegyűjtött pénzből végül csak a telken álló kocsmát alakították át kápolnává (miután a Frangepán utcai bérházban használt helyiséget 1943-ban át kellett adni óvóhely céljára). Az egyház 1943-ban 30 000 pengőt fordított az ideiglenes kápolna kialakítására, amelyet Goszleth novemberben szemlézett és véleményezett 300 pengőért. A kápolna kapott egy előtérépítményt, valamint kápolnafülkés helyiség és sekrestye is épült. Az alagsorba levente gyűlésterem és raktár került, és belső kialakítása is megkezdődött.605 1943 év végén a lelkészség önállóvá vált. A háború után a területet kisajátították lakótelep céljára. 1952 után a kápolna újra a Frangepán utca 4. alagsorába költözött, a végleges, új templom (1990-től plébániatemplom) csak 1985-ben épült fel Szabó István és Borsányi Pál tervei szerint a közeli Váci út 91/b. alatt. 599 Beke 2013. II. 817. p. tévesen Váci út 38. 600 BFL IV.1409.C 1554/1939-1. cs. 601 BFL IV.1409.C 5468/1940-III. cs. Az építési engedély száma: 312 158/1940-III. 602 Vállalkozók Lapja 61 (1940) szeptember 19. 4. p; PrL Helyn 3631/1940. 603 PrL Egyk Kát 29, 10141/1942. 604 BFL IV.1409.C 1693/1943-III.cs. A tervek nem ismertek. Tekintettel az egyre nagyobb anyaghiányra, az építkezéshez adatszolgáltatási ívet kellett kitölteni (ház adatai, építtető, tervező, anyagkimutatás). 605 PrL KEH 437/1943, 476/1943, 544/1943. Möller Károly (1894-1945) építész, szakíró, Möller István építész fia. Külföldi tanulmányút után édesapja műtermében dolgozott, részt vett restauráló, templomépítő munkáiban. Dunapatajon a szentély elhúzásával a templom bővítési tervét (1934), Űjtelken (1939) új templomot, Akasztón (1938-1939) templombővítést tervezett. A kép forrása: Szentmiklóssy 1930. 864. p. Az új templom a 2017. évi átalakítás előtt és után. Rosch Gábor fotója 243
