Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)

Változások az 1940-es évektől

Pázmándi István kiviteli terve Halász 1942.31. p.

A templom metszete BFL XV.17.d.325/12

1943 nyarán már állt a szentély, a két sekrestye, a keresztelő kápolna, az oldalhajók és a kórus. A további hiányzó 260 000 darab téglát azonban nem tudták beszerezni. Ahogy a plébános keserűen fogalmazott, „innen csak Kis vagy Nagy, vagy Kovács nevezetű munkást tudtam volna vinni deputációzni, ezekkel a Kisekkel pedig célt úgy sem értem volna el" Az építkezés abbamaradt, ugyanakkor 1942-ben megkezdődött a zuglói és a felsőkrisztinavárosi templom építése (a plébános szerint az előbbinél a világi elnök Homonnay főpolgármester, utóbbinál a világi elnök Bornemissza Géza iparügyi miniszter és Irsy László, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnöke volt) valamint a krisztinavárosi templom nagyobbítása (világi elnöke Ripka Ferenc egykori főpolgármester volt). 1944 áprilisában a közeli ipari létesítmények bombázása során találat érte a szentélyt.554 Az épület fokozatosan rommá vált, anyagát széthordták. 1949 óta egy Hentes utcai épület földszintjén berendezett kis kápolna működik helyette.

554 Budapest története V. 1980. 569. p; Sematizmus 1983. 303. p. Itt tévesen 1943. szerepel.

A háború után, 1949-ben egy közeli, Hentes utcai bérházban kapott helyet a plébánia 50 m2-es kápolnája, amely a mai napig ott működik. Thaler Tamás felvétele

227