Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)

Változások az 1940-es évektől

1942-ben az OET művészértekezletet hívott össze. A meghívott építészek között szerepelt többek között Árkay Bertalan, Brestyánszky Tibor, Körmendy Nándor, Megyer-Meyer Attila, Módos Ferenc, Rimanóczy Gyula, Weichinger Károly és Rados Jenő, vagyis a modern építészet legjelesebb képviselői.522 Évente kötetlen egyházművész-találkozó is zajlott a városmajori templom plébánosa, a progresszív gondolkodású Kriegs-Au Emil rendezésében, ahol a közösen meghallgatott mise után a krisztinavárosi vendéglőben folyt az eszmecsere. A találkozókon részt vett Molnár Ernő is. Valószínűleg a KEH állította össze az „egyházművészek névsorát”.

1941 januárjában az OET és a KEH Gerevich Tibor vezetésével, a modern egyházművészet első hivatalos bemutatkozásaként a Nemzeti Szalonban egyházművészeti kiállítást rendezett, amelyen főleg római ösztöndíjasok vettek részt. A kiállításhoz kapcsolódva az OET pályázatot hirdetett építészeti (falusi templom) és képzőművészeti (a Szent Lászlólegenda freskón) témában. Megyer-Meyer Attila nyerte az első díjat az OET és a KEH által 1941-ben hirdetett templomtervezési pályázaton, melynek eredményét a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben rendezett kiállításon mutatták be. A megnyitón Serédi Jusztinián bíboros rávilágított a kor mostoha körülményeire. A Szépművészet 1941-ben egy teljes számot szentelt az egyházművészetnek. Somogyi Antal püspöki tanácsos végigtekintette és méltatta a háború utáni időszak modern templomait. Egyértelműen állást foglalt a modern egyházművészet mellett, mint már többször tette az előző évtizedben: „a háború utáni templomépítészetünk mérlegében a modern templomok kis számban szerepelnek. De máris bebizonyosodott, hogy ez a kevés számú templom mutatja a jövő és az élet útját, ha a legújabb művészi alkotásaink talán szerényebbek, ez nem az eszmények vagy az alkotó művészek hiányára, hanem az idők mostohaságára vezethető vissza, mert az általános gazdasági leromlás miatt a nagy egyházi és világi mecénások kora talán hosszú időre lejárt.”523

A Magyar Építőművészet 1941. decemberi száma szintén az egyházművészettel foglalkozott. Molnár Ernő kifejtette, hogy a KEH a kezdetektől fogva pártolta a modern egyházművészeteket. Gerevich Tibor szerint az egyház nem mond le a művészet irányításáról és saját, templomi stílusát kell követnie. Hazánk sajátos utat követ a templomépítészetben, kapcsolódva a régi templomépítési hagyományokhoz. A jó modern építészet főleg szerkezetében, valamint a díszítés liturgikus jellegében őrzi a hagyományt, az ókeresztény és a román korból merít, és nem a régi stílusokat utánzó 19. századi eklekticizmus útját járja. „A magyar templomépítészet szilárd alapjait még az Árpádok korában rakták le s ennek hagyománya tudva, vagy tudatlanul ma is él. Mai templomépítőinket a magyar mentalitás és a nemzeti lélek mélyéből fakadó ugyanaz az építészeti gondolkodás mód hatja át, mint ami régi emlékeinkre annyira jellemző: erős tektonikus érzék, nagy téregységre való törekvés, a külső megjelenés és a belső elrendezés tiszta és világos megfogalmazása, a nyugodt lejtésű ritmus érzés.” Dicsérte a magyar téralkotás megőrzött hagyományait: az oldalhajó tere a torony alsó szakaszában folytatódik, és kisebb templomainknál a templomtestbe beékelt homlokzati torony alsó szakasza a hajó előteréül szolgál. Árkay Bertalan, Rimanóczy Gyula, Körmendy Nándor és Kotsis Iván mellett értékelte a sablonos módon gondolkodó hivatalos építészeket, „a mindig egyéni, ötletes és különleges tömegérzékkel bíró” Irsy Lászlót, „a kitünően felkészült és mindig színvonalas” Goszleth Lajost és „a tektonikai erejű” Fiala Ferencet. A lapban kiemelt helyet kapott Pécs város egyházi építészete, ahol a sok újkori templomtervező között szerepelt a fővárosban is munkálkodó Fábián Gáspár, Weichinger Károly és Körmendy Nándor is. Az 1941 -tői épülő néhány új templom terve valóban modern vagy modernizáló szellemben született, még a rendkívül konzervatív Petrovácz is ebbe az irányba mozdult el.524

1942 októberében az Országos Egyházművészeti Tanács művészértekezletet hívott össze, ahol az építészek közül jelen volt többek között Árkay Bertalan, Körmendy Nándor, Rimanóczy Gyula, Weichinger Károly és Megyer-Meyer Attila.525 A KEH 1942. évi beszámolójában kifogásolta, hogy a hívők sokszor emléktáblát, glóriát helyeznek el a templomokban.526 Külön értékelte a főváros segítségét az egyházművészetek támogatásában. Valóban, a főváros 1941-ben keresztút tervezésére, 1942-ben pedig Árpád-házi Boldog Margitot ábrázoló képzőművészeti alkotásokra írt ki pályázatot.527 1942-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa külön művészeti bizottságot hozott létre az épületek és szobrok művészi szempontú elbírálására, hogy a többi tagot tehermentesítse az ilyen jellegű munkától.528

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium bevezette az egyházművészeti, liturgiái és ikonográfiái ismeretek oktatását a Képzőművészeti és Iparművészeti Főiskolán.529 A KÁLÓT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testületé) művészeti osztálya is felkarolta a színvonalas, „népi gyökerekből fakadó új magyar egyházművészetet” 1944-ben a Belvárosi Művészeti Szalonban Egyházművészet a lakásban címmel rendeztek kiállítást, ahol olyan művészek szerepeltek, mint Búza Barna, Feszty Masa, Jálics Ernő, Jeges Ernő, Molnár C. Pál, Ohmann Béla stb.530

Az egyházművészek névsora 1940 körül

Berinza Erzsébet állította össze Nagyistók István iparművész részére 151 névvel, amelyek között 19 építész szerepelt: Árkay Bertalan, Brestyánszky Tibor, Csák Elemér (feltehetően Csánk Elemérről van szó), Fábián Gáspár, Gosztonyi Gyula, Goszleth Lajos, Kotsis Iván, Krassói Virgil, Kollár Gyula, id. és ifj. Lechner Jenő, Megyer-Meyer Attila, Möller Károly, Módos Ferenc, Molnár Farkas, Pázmándi István, Rimanóczy Gyula, Urbányi Vilmos és Weichinger Károly. A KEH iktatott iratai között szerepel, így feltehetően a hivatal megbízásából készült.

PrL KEH 263/1943, 132/1944; PrL KEH 34/1944.

Bizerr 2009. szerint a megbízható katolikus művészek listája 1940 körül keletkezett.

522 PrL KEH 616/1942.

523 Somogyi Antal: Modern magyar egyházi építészet. Szépművészet 2 (1941) 3. sz. 54-58. p.

524 Városrendezés és építészet egyházművészeti kérdései. Magyar Építőművészet 40 (1941) 12. sz.

525 PrL KEH 616/1942.

526 PrL KEH 238/1943.

527 PrL KEH 639/1942; Fővárosi Közlöny 53 (1942) 18. sz. május 1. 518-519. p.

528 BFL II.l.a 9403/1942 (1942. szeptember 22.)

529 PrL KEH 169/1940, 170/1940.

530 PrL KEH 136/1944.

219