Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
A gazdasági válság után
A MEGVALÓSULATLAN MONUMENTÁLIS SZENTLÉLEK TEMPLOM Egy különleges epizód__________________________________ Slachta Margit (1884-1974) feminista, aktív politikai szerepet és közéleti tevékenységet vállaló missziós nővér. 1920-1922 között nemzetgyűlési képviselő, egyben az első női képviselő volt, 1930-1932 között fővárosi képviselő a XIII. kerületben. A kép forrása: Szociális Testvérek Társasága honlapja 1932-ben megfogalmazta gondolatait és a templom leírását A kultusz terjesztésének nem a célja, hanem az eszköze a templom, előbb azonban a Társaság székházára gyűjtöttek. „Ha ti. egy Szentlélek-templom építése volna a cél, akkor helyben, méretben, kivitelben egészen más arányokkal és megvalósításokkal elégedhetnénk meg. így azonban úgy kell elgondolnunk a templomot, hogy annak a megjelenése, megvalósulása felkeltse az országban élő és a határontúli katolikusok figyelmét, és odairányítsa a Szentlélek-kultusz felé [...] Ezekből világosan kitűnik, hogy miért nem tervezünk egy Szentlélek-templomot, hanem miért tervezzük a Szentlélek-templomot.” Az alsó részt a halottaknak szentelik, középre a Szentlélek hét ajándékát szimbolizáló hét oltár kerül, felül a kristálykupola áll a Szentlélek oltárral. A felső rész csak a pünkösdi időszakban lenne látogatható. A kupolára egy megvilágított, nagyméretű galamb kerül, olyan méretű, hogy a városból galamb nagyságúnak látszódjon. Különleges akusztikája biztosítaná, hogy az alulról vagy felülről jövő beszéd és ének az egész épületben hallható legyen. Az épületegyütteshez kapcsolódna egy katolikus panteon az ország katolikus nagyjai számára, a végleges anyaház és egy kegytárgyüzlet. A leírás 1932-ben jelent meg a Társaság A testvér című lapjában, és a Korunk Szavában került nyilvánosság elé. Horváth Richárd O. Cist.: Krisztus napszámában. VII. A Szociális Testvérek Társasága. Korunk Szava 3 (1933) 5. sz. 74-75. p. Az írás részletesen ismertette a gellérthegyi Citadella helyére álmodott templom elképzelését. A templom újabb, részletes leírása 1934-ben A lélek szava első számában még részletesebben és látványosabban, szinte már-már költői módon ismertette a programban szereplő templom elképzelését. Monumentális legyen, mint egy középkori dóm, üvegmozaikja a Saint Chapelle-t idézné, kristályfala, mint a londoni és berlini üvegpalotáé, fényhatása, mint a párizsi Invalidusok templomában, igazi építőanyagok használatával, meleget és örömet sugározva. A Sacré Coeurhöz hasonlóan hegyre épüljön, hogy a várost uralja, és mindig ki legyen világítva. Alul a magyar nemzet nagyjainak panteonja. A templomba épüljön bele a művészet, a gazdagság, az évtizedek, az életek, Csonka-Magyarország 3300 községe, de az emberi fájdalom és könnyek is. „azok a tervek inkább csak álmok, mint valóságos tervek. Slachta lelke előtt valami egészen nagyszabású gyönyörű templom álma lebeg” 506 (Mészáros János) Szentlélek templom gondolat megszületése az 1920-AS években Slachta Margit még az 1920-as évek elején elhatározta, hogy templomot épít a Szentlélek tiszteletére, ezzel is ápolva annak kultuszát.l923-ban kivált a Szociális Missziótársulatból, és megalapította a Szociális Testvérek Társaságát, majd a Pro Domo Templomépítő Szövetséget a templomalap kezelésére. A Szentlélek Szövetség 1933-ban jött létre a Szentlélek tiszteletére. A Testvér volt a Társaság belső folyóirata, a szervezet a Szociális Testvérek Társasága Thököly út 69. alatti székhelyén működött. Védnöke Anna főhercegasszony, lelki igazgatója pedig a budapesti helynök volt. 1934-ben indult belső időszaki kiadványuk, A lélek szava.507 1932-ben, majd 1934-ben Slachta Margit konkétabban is megfogalmazta a monumentális kő-kristály-üveg építmény tervét. Bízott benne, hogy a nagyszabású elképzelést sokan fogják támogatni, hiszen nemzeti, nemzetgazdasági, idegenforgalmi szempontból is fontos „nemzet kincs” lesz. A templom alaphangját, a „jegec-stílust” Szőcsné Szilágyi Piroska festőművész adta meg (ő festette az anyaház kápolnájában a Szentlélek hét ajándéka alakjait): „mintha a hegynek jegecei feltörtek volna a mélyből, hogy megkoronázzák a sziklákat.” Alul kő, középen kristály, felül üvegtömb. Slachta a gondolat nagyságához méltóan nemzetközi pályázat kiírását tervezte. Lépésről lépésre, rendkívül kitartó munkával dolgozott a megvalósításon, és kitartó gyűjtőmunkára készült, amíg felépül a nagyszerű templom: „sok fáradt testvérünk fog már az anyaföldben pihenni, mikor a nagyszerű Szentlélek-templom falai még csak kiemelkedőben lesznek a földből.” Első lépésként a Társaság székházára indítottak gyűjtést. Slachta harmadik amerikai útja során (1935-1936) egy Los Angeles-i könyvtárban látta meg egy monumentális templom makettjét, mely Marguerite Brunswig Staude szobrásznő elgondolása alapján, Frank Lloyd Wright építész közreműködésével készült. Feltehetően megismerkedett a szobrásznővel, és további inspirációt kapott tőle. A LÉLEK SZAVA SZERKESZTŐSÉGE BELÜLRŐL Slachta Margit szerkesztő. Főmunka társak; Rónai Paula és s. Balázs Benedicta. A Szentlélek-imádásról ir: Veress Ernő. A tisztítóhelyen szenvedő lelkek megsegítéséről: s. Balázs Benedicta. A Szociális Testvérek Társaságáról: Ikrich Auguszta. A hivatásról: Rónai Paula. A Szent Benedekrend szelleméről: Rónai Petra. A liturgiáról: Bart ha Béla. Hétköznapok lelkiségéről: Stadler Frieda. Szociális figyelő: Slachta Margit. 506 Mészáros János budapesti helynök levele a hercegprímáshoz, 1938. szeptember 14. PrL Egyk Kát 22, 2960/1939. 507 A Slachta Margit és a Szentlélek templom építésével kapcsolatos rész alapforrása: PrL Egyk Kát 22, 2960/1939. Az iratanyagban megtalálhatók a Szentlélek Szövetség lapja, A lélek szava számai. 212
