Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
A gazdasági válság után
,,[A]z egyházközség 100 000 pengőt hajlandó rendelkezésre bocsátani, amely összegben bennefoglaltatik a templom tervezetének, költségvetésének, művezetésének és leszámolásának a tiszteletdíja is, amelyet a tervező Petrovácz Gyula építészmérnök-tanár díjtalanul (sic!) bocsát az egyházközség rendelkezésére." Az 1936. évi közgyűlési határozat hangsúlyozta, hogy Petrovácz mint műépítész és felső építőipari iskolai tanár készítette a terveket, arról mélyen hallgatott, hogy a tervező szinte minden fővárosi templomépítéssel kapcsolatos döntésben részt vett. Ahogy Petrovácz fogalmazott, a román stílusú, téglaarchitektúrás épület szabadabb formaképzéssel, nem kötött elemekkel, modern szerkezetekkel készült.471 1936 áprilisában a főváros elvileg jóváhagyta az építkezést, ezután került a terv az egyházi hatósághoz. A budapesti érseki helynök nem találta szerencsésnek az elhelyezést, mivel a templom a tervek szerint a plébániaterület szélére, széles, forgalmas útra, nehezen megközelíthető helyre kerül, azonban májusban mégis jóváhagyta.472 A templom építésének ügye nyáron még szerepelt a magasépítési ügyosztály szakbizottságának ülésén, ahol kiderült, hogy a műszaki megoldásokon spóroltak. A mennyezetre nem terveztek hőszigetelést, és a szellőztetésre, valamint a központi fűtésre sem volt még ekkor anyagi fedezet.473 A kivitelezést a helybéli Wihart Ferenc nyerte el. Szeptemberben megtörtént az alapkőletétel, és decemberben sor került a bokrétaünnepre. A herminamezői templom volt az első a fővárosban, amelyet a Szentlélek tiszteletére konszekráltak. A szimmetrikus, háromhajós, középtornyos, kereszthajós templomot 1937. november 24-én szentelték fel. Nem tudjuk, honnan származott a titulus választása. Slachta Margit, a Szentlélek Szövetség elnöke Lechner Jenő építész támogatásával már több mint tíz éve fáradozott azon, hogy a Szentlélek tiszteletére templom épüljön a fővárosban. Az egyházközség biztos, hogy tudott erről a törekvésről. 1936-tól Budapesten már folyt az Eucharisztikus Világkongresszus előkészítése, amihez kapcsolódva Schlachta Szentlélek templom felállítását szerette volna elérni. A világkongresszus előkészítésében Petrovácz is szerepet kapott, többek között tervet készített a Hősök terén elhelyezendő oltárhoz (amelyet Gerevich Tibor gyengének talált).474 Lehet, hogy ő maga mint az egyházközség tagja és mint építész fontosnak tartotta, hogy az addig még nem használt titulust válasszák. 471 Petrovácz Gyula cikke. Budapesti Egyházközségek tudósítója. Szent Imre városi egyházközségi (1936) 1. sz. 7-9. p. 472 PrL Egyk Kát 29 2172/1936. 473 XIII. (Magasépítési ügyosztály) szakbizottságának ülése. Fővárosi Közlöny 37 (1936) 42. sz. augusztus 7. 1351. p. 474 PrL KEH 5/1937, 185/1937. A frissen felépült templom neoromán belső tere, 1936 körül. BFL XV.17.d.328 KT j.n. A templom és környezete, jobb oldalon már a Kacsóh Pongác úti lakóteleppel (1968 után) Lechner Fotótár-Lechner Tudásközpont, LTK/FTV/180/87 __________________________________191
