Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
A gazdasági válság után
Herminamezői Szentlélek plébániatemplom 1935-1937 XIV. Kassai tér 2. A Herminamezőn 1919-ben jött létre a plébánia és az egyházközség. 1932-ben, a törökőri plébánia kialakulásával a területe csökkent. Az új templom megépítéséig a 19. sz. közepén emelt kis Hermina-kápolna szolgált plébániatemplomul. 1923-ban az Andrássy út meghosszabbítására készült szabályozási terv telket jelölt ki a templom és a plébánia részére a Hajcsár úti (ma Nagy Lajos király útja) kereszteződésben.466 Ez a terület a Rákos-patak völgyének közelében feküdt, szélhordta, hepehupás, dűnés, homokbuckás volt. Idővel az itteni homokot ipari célra elhordták, így a telek mélyebb fekvésűvé vált.467 A kanyarodó Hajcsár út képezte a környék fő útvonalát, a Róna utcai betorkollásnál létrejövő (1929-től Kassai) tér azonban nem egyezett meg a mai térrel, attól kissé keletebbre feküdt. Mihálovics Zsigmond plébános beiktatása után, 1924-ben gyűjtési akciót indított a templomépítésre, kultúrelőadásokat és hangversenyeket rendezett, illetve téglajegyet bocsátott ki. Az egyházközség még feltehetően 1927-ben Petrovácz Gyulát bízta meg a tervezéssel. Petrovácz, aki 1919- től műszaki tanácsosa, 1920-tól társelnöke volt az egyházközség központi tanácsának, 1928-ban díjazás nélkül készítette el a terveket.468 Az építés költségei azonban magasak lettek volna, templom építésére csak majd tíz évvel később kerülhetett sor. Addig az egyházközség peremén, a vasútvonal túloldalán fekvő, József nádor által emelt romantikus kis kápolna szolgált ideiglenes plébániatemplomként. 1934-ben a főváros kezdeményezésére a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kijelölte a templom helyét azon a téren, amely az Andrássy út folytatásában tervezett főútvonalnak a Hajcsár útnál lévő törésében helyezkedett el. Kikötötte, hogy a templomot úgy kell elhelyezni, hogy a tornya az úttengelyek metsződésébe kerüljön.469 1935. március 31-én ünnepi körmenetben hatalmas tölgyfakeresztet vittek a kijelölt helyre és a leendő torony nyugati homlokzata helyén állították fel. Petrovácz, feltehetően okulva a nem messze fekvő angyalföldi templom esetéből, talajmechanikai vizsgálatot kért. A szakvélemény azt ajánlotta, hogy az alapozással a mintegy öt méter mélyen húzódó kavicsrétegig hatoljanak le. A tervező módosította az 1928. évi eredeti terveket, csökkentette a méreteket és ezzel együtt a költségeket is. Az egyház az építési költség (400 000 pengő) egynegyedét, a főváros a maradékot vállalta, 1937-től kezdődően évenként 100 000 pengő biztosításával.470 A templom az építés után nem sokkal a még rendezetlen Kassai téren BFL XV.17.d.328 KT j.n. 466 BFL IV.1403.a 1970/1923 kgy. sz. határozat. 467 Horusitzky 1936. 468 Az 50 éves Vállalkozók Lapja... [1930]. 215. p. 469 Fővárosi Közlöny 47 (1936) 8. sz. február 21.180. p. 470 BFL IV.1403.a 52, 163/1936 kgy. sz. határozat; Fővárosi Közlöny 48 (1937) 8. sz. február 21. 180-181. p; 15. sz. március 27. 476. p. 189 Belső terét bordás keresztboltozat zárja le BFL XV.17.d.328 KT T51/3.
