Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
Három nappal később megérkezett a végleges építési engedély. Petrovácz Gyula az Országos Katolikus Nagygyűlésen kirohant a „szovjet stílusú” templom ellen. Csaba Rezső, aki maga is templomtervező építész volt, Petrovácz Gyula ellenében szólalt fel a sajtóban, s védelmébe vette a modern építészetet: „Az igen tisztelt mérnök-képviselő úrnak nagyon hiányos fogalmai lehetnek arról a korszellemről, amely a ma építészetét megteremti, ha egyszerűen és könnyedén szovjetstílusnak kereszteli el.” Petrovácz Gyula „pallérromantikával és hatásvadászó, a laikus közönség avult ízléséhez igazodó tervei [...] milliós munkához megizmosodott címek és rangok még a legkisebb pályázatoknál is lehengerlik a frissen fakadó tehetségeket [...] összeköttetésük fölényével.”417 A rend az építkezés költségeinek jelentős részét a korábban vásárolt, majd felparcellázott telekrészek eladásából fizette.418 A munka rohamléptekben folyt a Magyar Építő Iparosok Szövetkezete kivitelezésében, mert a rend tartott attól, hogy a környéken világi plébánia létesül, ami a főváros által adott építési segély viszszavonását jelenthette volna - a História Domus szerint. A hercegprímás Petrovácz Gyula utolsó támadásának eredményeként három hét után leállíttatta az építkezést, de pár nap múlva újra engedélyezte. Az alapkőletétel 1933. november 5-én volt, 11-én már bokrétaünnepet tartottak. Egy év múlva, 1934. október 14-én felszentelték a pasaréti templomot. A templom felépítése után, 1938-ban a BESzKRT megbízásából Rimanóczy autóbusz-végállomást tervezett a templommal átellenben, ezáltal egységes építészeti kompozícióval zárta le a teret. A közepére díszkutat helyezett Mária-szoborral. A tér a templommal az új városrész központjává vált. Árkay Aladár és Bertalan, valamint Rimanóczy Gyula templomai egyediek és megismételhetetlenek voltak a fővárosban, amelyeket jó pár évig nem követett hasonlóan színvonalas alkotás. Árkay Bertalan ugyan a továbbiakban is sok tervet készített, de a városmajori alkotói csúcspontot nem tudta felülmúlni. Rimanóczy az 1930- as évek végétől, amikor a modern építészet szélesebb területen elfogadottá vált Magyarországon is, még folytatni tudta a korábban elkezdett úttörő munkát. CSATÁRKA-DŰLŐI MEGVALÓSULATLAN TEMPLOM A megépült pasaréti templom a beépülő II. kerületi hegyvidék híveit (Törökvész, Rézmál) szolgálta. A szomszédos, kiépülő III. kerületi hegyvidék (Csatárka, Zöldmái, Ferenchegy, Szépvölgy - akkor még a III. kerülethez tartozott a Törökvészi úttól északra eső terület) lelki ellátása azonban megoldatlan maradt. Az 1933. évi szabályozási terv mutatja, hogy a főváros részéről felmerült egy templom felállítása a városrészbe a Cseppkő és Csatárka utca között, melyhez árkádsor kapcsolta a plébániát. Az együttes sosem valósult meg. 417 Csaba 1933. 418 A ferencesek 1926-ban az első templomépítési próbálkozáshoz a fővárostól 500 millió koronát kaptak, amelyet a gazdasági válság kezdetén telekvásárlásba fektettek. A tényleges építéskor a főváros nem járult hozzá a költségekhez (az 1929-1934 közötti Fővárosi Közlönyök és Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyveiben nincs nyoma. 169 Rimanóczy a felszentelés évében - 1933 óta saját irodájában - egyéb egyházi terveken is dolgozott. Ekkor készült a székesfehérvári püspöki kert, a kerítés-árkád és az emlékkápolna pályaterve, valamint a nyíregyházi ferences templom és kultúrház, a veszprémi kapucinus templom és noviciátus és nem sokkal később a győri plébániatemplom modern tömegformálású, körablakos tervvázlata. Hadik 1994 A ferencesek számára egy másik modern, impozáns templom is épült ebben az időszakban vidéken, Salgótarjánban. Az odavalósi fiatal építész, Szontágh Pál Lechner Jenő irodájában is dolgozott, ő vezette a tisztviselőtelepi templom építését (1929— 1931). Rimanóczyval egy időben, 1932-ben készítette el a salgótarjáni templom terveit, amelyek 1934-1936-ban valósultak meg. Magyar Építőmüvészet,34 (1934) l-2.sz.27.p. A templom a Pitypang utca tengelyébe került volna. BFL XV.17.d323.b/9445
