Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
Pasaréti Pápuái Szent Antal-plébániatemplom 1933-1934 409 II. Pasaréti út 137. Az I. világháború után az országúti ferencesek már nem tudták ellátni a külterületi hívek gondozását. Ezért Pasaréten 1925-ben telket és villát vásároltak (Pasaréti út-Szilfa út), hogy ott megtelepedjenek, és kápolnát, illetve új plébániát létesítsenek. A szükséges pénzt egy hollandiai gyűjtőkörúton és kölcsönökből szerezték meg. 1926-ban, Szent Ferenc halálának 700. évfordulójára Lechner Jenő 2000 fős templomot és rendi üdülőházat tervezett számukra, feltehetően a villa helyére.410 Nem tudjuk, hogy az ekkor 48 éves építész hogyan került kapcsolatba a renddel. Két évvel korábban a Ferences Mária Misszionárius Nővérek Hermina leányárvaháza építésével bízták meg. Ugyanekkor részt vett a Regnum Marianum pályázatán, pályaterve hasonló a pasaréti ferences templom 1926-ban készített pártázatos reneszánsz tervéhez. A főváros a pasaréti építést 500 millió koronával támogatta volna (a pár év múlva megvalósuló templom végül a főváros anyagi hozzájárulása nélkül épült). Az építkezést mozgató budai ferences ház főnökét azonban Rómába rendelték, és az előkészítő munkák abbamaradtak. 1929-ben a rend újabb telket vásárolt a Pasaréti úton, nem messze a meglévőtől. 1930 és 1931-ben önálló egyházközség létrehozását kérték 1931-ben a rend a Wälder Gyula irodájában dolgozó fiatal építészt, Rimanóczy Gyulát bízta meg a tervek elkészítésével korábbi munkái alapján. Rimanóczy ekkor már Pasaréten élt, valószínűleg az Országúti ferences egyházközséghez tartozott. Árkay Bertalan és Rimanóczy Gyula is építész családból származott. Mindketten 1925-ben szerezték meg oklevelüket a Műegyetemen, majd külföldön tanulmányozták az olasz és a francia művészetet A 30 év körüli fiatalemberek akkoriban házasodtak, Árkay Bertalan felesége, Sztehló Lili szintén tanult Párizsban és Rómában is, Rimanóczy felesége, Yvonne pedig francia származású volt. A két egymáshoz közel lakó család összejárt, Rimanóczyék első gyermekének, az 1930 júliusában született Yvonne-nak Sztehló Lili volt a keresztanyja.411A modern magyar egyházi építészet megszületésének pillanatában kulcsszerepet betöltő két építész tehát láthatóan szoros kapcsolatban állt egymással, és a városmajori templom modern tervváltozata, valamint a pasaréti templom első változata egy időben, 1931 nyár vége, ősze táján látott napvilágot. Lechner Jenő pártázatos reneszánsz terve 1924-ből. BTM KM Égy ltsz. 66.19.2 409 A fejezet a következő munkákra támaszkodik: Harsányi-Vladár 2009; Fehérvári-Prakfalvi 2019. 410 A tervet a Magyar Építészeti Múzeum őrzi. 411 Rimanóczy Gyula fia, Jenő szíves közlése (2014 júliusa). A Rimanóczy család először Pesten, majd miután átjöttek Budára, a Pasaréten bérelt lakást (Hadapród utca, Csévi utca 1933, Gábor Áron utca, Küküllő utca 1937-től). 163 A bal oldalon: A Pasaréti tér a templommal és az autóbusz végállomással, 1940 FORTEPAN 24126 / Somlai Tibor
