Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)

Változások az egyházi építészetben 1928 után

1936-ban mégis megvalósult.402 A magyar építészetben itt jelent meg először a templomtesthez árkádos folyosóval kapcsolt campanile.403 A következő évben az egyházközség kérte, hogy az impozáns torony díszkivilágítást kapjon, mivel a közelgő eucharisztikus kongresszus alkalmával rendezendő felvonulások, ünnepélyes tábori misék érinteni fogják a templomot. Egyben állandó megvilágítást szerettek volna „a modern egyházművészet egyik közismert alkotásának," azonban a polgármester elutasította a kérést.404 Az 1940-ben kapott utólagos kőburkolattal a templom építése véglegesen lezárult. A templomot eredetileg téglából tervezte volna az építész, de az egyházközségnek nem volt rá elég pénze. Helyette készült az olcsóbb vasbeton, amit burkolattal terveztek ellátni, ez a levegőréteggel megfelelő szigetelést biztosít.405 1939-ben a főváros felvetette a kistemplom kultúrházzá alakítását. A plébános kérésére a KEH az eredeti funkció mellett érvelt a műtörténeti érték és a magas költségek miatt. A hivatal nem is tartotta alkalmasnak az épületet kultúrház céljára, hanem új kultúrház emelését javasolta az árkádsorhoz kapcsolódó árkádos udvar létesítésével.406 Ez azonban nem valósult meg.

1942-ben bombatalálat érte a templomot. A KEH a sok-sok kortárs kritikai észrevétel ellenére egyértelműen az eredeti állapot helyreállítása mellett voksolt.407 408 A plébános, Kriegs-Au Emil az egyre nehezebb háborús helyzetben is kitartóan harcolt templomának művészi helyreállításáért, hogy „az egyházművészet is jobban elindulhasson hódító apostoli útjára és teleszórhassa mennyei szépségeivel templomainkat és a hívek megértő szívét is.”m

402 A campanilére és az árkádsorra vonatkozó forrás: BFL IV.1409.C 8178/1935-III. cs. Az iratok között nincs épületterv.

403 Ordasi 2010.

404 BFL IV.1409.C 3669/1937-1. cs. A kérést a polgármester elutasította.

405 1940-ben az egyházközség kérésére elkészült a travertinburkolat. „A városmajori hívők didergő tömegei” azonban felháborodva kértek a burkolat helyett szigetelést. A kőburkolat tervezői, Ziegler Géza és Árkay Bertalan, valamint a plébános véleménye. PrL Kat29 4435/1939

406 PrL KEH 125/1939. Árkay Bertalan hasonló tervezetet készített egy évvel korábban a sopron-kurucdombi tervpályázatra, ahol a kiírás értelmében a templomot, a campanilét és a plébániát díszudvar, illetve árkádsor köti össze, a kultúrház a másik oldalon árkádsorral csatlakozik, PrL KEH 251/1938.

407 PrL KEH 709/1942.

408 PrL KEH 4, 77/1943.

161

Aba Novák Vilmos a szentély freskóit festi. A templomot a kor legkiválóbb művészeinek alkotásai tették teljessé (Aba Novák Vilmos, Árkayné Sztehló Lili, Boldogfai Farkas Sándor, Illyefalvi Lőte Éva, Kovács Margit, Molnár C. Pál, Ohmann Béla, Pátzay Pál, Pekáry István).

Escher Károly felvétele.

Pesti Napló Képes Melléklete 89 (1938) 19. sz. 5-6. p.

A rézből készült keresztelőmedence nyolcszögletű mélyedésben áll.

Thaler Tamás felvétele