Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
VÁROSMATORI TÉZUS SZÍVE-PLÉBÁNIATEMPLOM 1932-1933 XII. Csaba utca 5. A városmajori kápolna szinte már a megépítésekor kicsinek bizonyult, ezért az egyházközség a felszentelése után egy évvel telket kért a bővítéshez.379 1926-tól kezdve különböző ötletek merültek fel, és több terv készült Árkay Aladár, illetve Árkay Bertalan megfogalmazásában. 1931-ig hagyományos, részben a meglévő kistemplomhoz alkalmazkodó, terméskő borítású változatok születettek a meglévő bővítésére, illetve új építésére. 1931 végétől egy merőben más koncepciójú modern templom terve jelent meg, amely az előző, hagyományos változatból megtartotta a bejáratot kétoldalt övező pilon gondolatát, a szentély üvegfalát és a campanilét. A végleges terv kialakulásáig a koncepció óriási változásokon ment át. A megépült templom a két világháború közötti templomépítészetünk csúcspontja, ezért részletesen ismertetem megszületésének körülményeit, művészettörténeti értékelésével azonban nem foglalkozom.380 A városmajori templom nemcsak építészeti szempontból kiemelkedő, hanem igencsak felkavarta és állásfoglalásra késztette a magyar építésztársadalmat, a fővárost és az egyházat. Megmozgatta az állóvizet, és lassan ugyan, de változások indultak az építészetben és az ahhoz való viszonyulásban.381 Első terv (centrális-kupolás bővítés, 1926-1928) 1926-1928 között több, jellegében hasonló, de részleteiben eltérő tervváltozat született Árkay Aladár tollából, a meglévő épület szentélyéhez keresztirányban kapcsolódó hatalmas, 1800 fő befogadására alkalmas bővítményről, magas kupoladobon ülő kúpformájú kupolával, alatta centrális térrel, terméskő burkolattal. P. Szűcs Julianna az 1970-es években úgy vélte, hogy ezek a tervek sok konzervatív vonást tartalmaztak, „feudalizmusízű erődtemplom’-nak, „klebelsbergi hangulatú mu'- nek, „hivalkodó, előremutató formai megoldás'-mk nevezte azokat.382 Az első terv megszületése után, 1928-ban Árkay Aladár megbízást kapott egy Győr-Gyárvárosban a modern környezethez illeszkedő templom megtervezésére. A munkába bevonta fiát, Bertalant is, aki Bécsben folytatott tanulmányokat, dolgozott Párizsban, és ösztöndíjjal járt Rómában is. 1929 tavaszán a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom tervpályázatán mutatta meg tehetségét és a modern építészetről frissen szerzett tudását és szemléletét. A pályázatra legmerészebb és legszínvonalasabb templomtervét alkotta meg, amelynek gondolatai később a városmajori templom épületében öltöttek testet. ctspy&T'a’-vcr/■ 0 /em/afa— o/cagrotr/f* /rn,Yr/ (rvai//'-------- a ma., e/Aalyera/* — </ar«/e4fc cxo/r /k,éoo,/ef------— •yleMon teerrAaaraA' A.réeo,'/ef 379 Fővárosi Közlöny 41 (1930) 2. sz. január 10. 38. p. 380 A templom újabb szempontok szerinti ismertetésével, méltatásával és elemzésével bőségesen foglalkozik Csáki 2003, 2008. 381 A templom első alapos feltárása P. Szűcs 1977; Csáki Tamás újabb kutatási eredményeken alapuló elemzése: Csáki 2008. Ld. továbbá P. Szűcs 1987. 67-70. p; Ritoók 1997. A leggazdagabb tervanyag (bővítés, kupolás új templom, modern templom tervváltozatai, megépült templom tervei) a Kiscelli Múzeum Árkay-hagyatékában található, 67.37,67.38, 67.65,68.125. ltsz. alatt. További tervanyag: BFL XV.17.d.328 KT T42. 382 P. Szűcs 1977. 64. p. A templom ma. Alapfy László felvétele A templom bővítési terve, 1927 BFL XV.17.d.328 KTT42/19 Az 1928. márciusi újabb bővítés tervezete BFL XV.17.d.328 KT T42/28 147
