Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)

Változások az egyházi építészetben 1928 után

szigorú megállapított előírások. Mind a belső, mind a berendezési tárgyak kialakítása egy kétezeréves egyetemes hitélet tradicionális fejlődésén alapul. "írásában fontos elvet fogalmazott meg: a templomtípusokat a belső téralakítás szerkezeti fejlődése határozza meg, a térforma szabadon változtatható, de a liturgiát kell szolgálnia. Újra megjelent a krisztocentrikus templomtér. Ez a törekvés - a tridenti zsinatot (1545-1563) követően, miután a Missale Romanumban a pápa előírta a templomokkal kapcsolatban támasztott új liturgiái követelményeket - a barokk építészetben jelentkezett. A barokk korszakban a főoltárban kialakított tabernákulumban helyezték el az oltári szentséget (Isten háza). A lehetőleg egyterű templomban a főoltárral erőteljesen kihangsúlyozott belső tér a hívek összetartását szolgálja. Lechner az 1930-as években működő templomokat a következő típusokba sorolta: szerzetesi, nyilvános vagy félig nyilvános, magán-, garnizon- (katonai, iskolai) és a legfontosabb, a plébániatemplom. A plébániatemplomnak a felszenteléshez igen szigorú liturgikus előírásoknak kell megfelelnie. Ennek megfelelően alakul a modern templomépítészet, a templom elhelyezése, a belső terek megformálása, a berendezés elhelyezése, kialakítása. Alapvető követelmény, hogy a főoltár a templom minden pontjáról látható legyen. Az oldalhajók 1,2-2 m széles közlekedő folyosó szerepét töltsék be, mélyített fülkéiben mellékoltárokat, gyóntató szekrényt lehessen elhelyezni. A legalább nyolc méter szélességű szentély padlószintje egy méterrel magasabb legyen a hajóénál.

A plébániatemplom felavatása

Kétféle módja lehet: a felszentelés (consecratio) és a megáldás (benedictio). A megáldás szenteltvízzel való meghintés, áldozópap is végezheti. A felszentelés többórás szertartás, felszentelt olajjal való felkenés, csak püspök végezheti, különösebb kegyelmeket biztosít a hívőknek. Kismarty-Lechner 1942

„ ... a városmajori templom óta általánossá vált a keskeny, csak közlekedést szolgáló oldalhajók szellemes, anyagtakarékos megoldása” - írja Bierbauer Virgil a Tér és formában, 1941.

Albertfalva temploma TF 17 (1944) 3. sz. 39. p.

Pasarét temploma TF 7 (1934) 12. sz. 346. p.

Remetekertváros temploma TF 17(1944) 3. sz. 200. p.

Városmajor temploma TF 6 (1933) 4-5. sz. 102. p.

A modern templom elvi elképzelése Kismarty Lechner Jenő szerint. Kismarty-Lechner 1942.54. p.

145