Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
Az óbudai terület 1930-1940 Sajátosan alakult az észak-budai, pontosabban óbudai egyházi élet. Óbuda 1766-ig a Zichy családé volt, majd koronabirtok lett. 1840-től rendezett tanácsú mezőváros, 1871-től rendezett tanácsú város. Az uradalmi (városi) központhoz nagy, részben szőlőművelésre használt külterületek kapcsolódtak. A szőlő kipusztulásával a mezőgazdaság visszaszorult. A 19. században a hajógyár létrehozásával, majd a századvégi nagy gazdasági felvirágzás következtében erőteljesen megnövekedett a lakosság, a belterületen működő téglagyárak idénymunkát biztosítottak a szegényebbek részére. A betelepedéssel párhuzamosan gyarapodott a szociálisan rászorulók száma. A létrejövő szociális intézményeket (űatalkorú lányok javító nevelésére, súlyos betegek ellátására, ifjúság nevelésére) szerzetesek működtették. A hatalmas terület pasztorálását sokáig egy plébánia látta el. A plébániatemplom mellett a 18. századtól sok kisebb kápolna (túlnyomóan magánkezdeményezésre - fogadalmi, kegykápolna), illetve a Zichy család által letelepített trinitárius rend szerzetesi temploma működött. A 19. század végétől kialakuló, karitatív tevékenységet folytató szerzetesi intézmények kápolnái a nyilvánosság számára is megnyíltak. A főváros kegyurasága alá azonban csak a 18. század óta működő nagy óbudai plébániatemplom és a Kövi Boldogasszony-zarándokkápolna tartozott. Zarándoktemplom, Szentendrei úti Kövi Szűz Mária-plébániatemplom 1930, bővítés III. Szentendrei út 69-71. A Kövi Boldogasszony- (Máriakő, Kövi Szűz Mária-) kápolna a 19. századi árvíz után talált és egy római kori kövön elhelyezett Mária-kép őrzésére épült 1865-ben. 1921-től rendszeresen miséztek itt, és nemsokára kedvelt zarándokhellyé is vált. 1930-ban 250-300 fősre bővítették a környéken lakó „szegény munkás nép” részére (hajó bővítése, sekrestye, oszlopos portál)365 a Szentendrére vezető út mellett. A HÉV vonalát a kápolna mellett vezették el. A hatalmas méretű óbudai plébánia területének csökkentése céljából a Szentendrei úti lelkészség leválasztását tervezték. Az óbudai plébánia az 1935. évi templomépítő programban a kilencedik helyen állt, új plébániatemplom létesítésére azonban a háború miatt már nem kerülhetett sor. 1937-ben Máriakő néven önálló lelkészséggé, 1942-ben Szűz Mária Szeplőtelen Szíve néven plébániává alakult. 1981-től újra Kövi Szűz Mária-kápolna.366 A REMETEHEGYIEK PRÓBÁLKOZÁSA_________________________________ 1936-1938 A remetehegyi hívek saját kápolna iránti vágya sosem teljesült. Az itt álló kiscelli kastély a 18. század közepén épült trinitárius rendház és templom együtteseként. Néhány évtized múlva, II. József idején, a rend feloszlatásakor kincstári tulajdonba került. A 20. század elején Schmidt Miksa bútorgyáros vásárolta meg, aki végrendeletében múzeum céljára a fővárosra hagyta. Az épület átalakítása és helyreállítása 1936-tól öt éven keresztül tartott. A környékbéli lakosok ekkor kérték, hogy a főváros nyissa meg részükre a kastélykápolnát, hiszen a közelben nem volt misehallgatási lehetőség. Az egyházi hatóság - részben anyagiakra hivatkozva - nem támogatta a „csak néhány hívő” kérését.367 1938 végén újabb próbálkozás történt kápolna építésére ezen a területen, bár egészen más megfontolásból. A kapucinus rendház tábori esperese, P. Szabó Pius az egyházi hatóság erkölcsi támogatását kérte egy új, a kiscelli kastély mögött emelendő remetehegyi kápolna létesítéséhez.368 Egy környékbeli lakos négy évvel azelőtti fogadalmát szerette volna beváltani, amely arra vonatkozott, hogy a Csodálatos Mária iránti tiszteletből kápolnát emel telkén. Ehelyett azonban emeletes házat épített. A megígért felszentelés napján hároméves kislánya és az ígérettévő apa tragikusan elhunyt. Az esperes a kiszemelt hely közelében szerette volna megvalósítani a fogadalmi kápolnát, amely egyúttal az ott lakó híveket is szolgálta volna. A telket a fővárostól 365 PrL Egyk Kát 25, 3045/1930. 366 Beke 2013.1. 157,159. p. 367 PrL Egyk Kát 27, 1032/1936. 368 PrL Egyk Kát 29,2068/1939. A Kövi Szűz Mária-plébániatemplom. A HÉV nyomvonalának megváltoztatása miatt a HÉV és a Szentendrei út közötti kis földszigetre szorult. Előtte parkot alakítottak ki. Alapfy László felvételei 141
