Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
A TERÜLET KIVÁLASZTÁSA (1923-1929) A Lőportárdűlő területén, a Pannónia utcai iskola tornatermében 1920-tól kápolna működött, amely később az alagsorban (ahol a háború alatt hullakamra volt) kapott állandó helyet. Nem sokkal később megalakult az egyházközség. A világi elnöki széket Kauser F. Jakab, majd dr. Hermann József - mindketten a közelben működő Budapest Székesfőváros Elektromos Művei Rt. igazgatói -, később Monszpart János kultuszminisztériumi számvevőségi főtanácsos foglalta el.291 1. HELYSZÍN. 1923-ban, a Terézváros-lőportárdűlői plébánia megalakulásának évében a tanács a „nagyforgalmú útvonalak zajától való mentesítésre tekintettel” a Fóti út, Lőportár utca és Tüzér utca által határolt fővárosi telket jelölte ki templomépítés céljára, a Huba utcai karmelita templom közelében.292 A plébános és az egyházközség minden szempontból megfelelőnek találta a helyet. 2. HELYSZÍN. 1924 júliusában a Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos vezetése alatt álló templomépítő bizottság - a plébános beleegyezése nélkül - kérvényezte a Ferdinánd téri elhelyezést. Pfeiffer leköszönt, az egyházközség új templomépítő bizottságot jelölt. Az egyházközség ragaszkodott az eredeti, alárendeltebb helyhez (1925 februárja). Attól féltek, hogy a téren emelendő monumentális templomra nem lenne elég pénz, az egyoldali torony pedig sértené az ék alakú tér szimmetriáját, a tér szabaddá tétele egyébként is sok időt venne igénybe. Úgy gondolták, hogy az eredeti hely csendes, közelebb van a külső területekhez, és lehetőséget ad a templom, plébánia és hitoktatói otthon egymás melletti elhelyezésére (ez utóbbi kialakítása a kultuszminisztérium kívánsága volt). A kérvény beadása után pár nappal, „az érseki hely nőkkel való megbeszélés alapján” azonban mégis elfogadták a Ferdinánd teret. 3. HELYSZÍN. Csernoch János, majd Serédi Jusztinián bíboros kezdeményezésére újjáalakult a templomépítő bizottság, amelynek vezetésével dr. Strausz István nyugalmazott számvevőségi elnököt bízták meg. Az egyházközség újult erővel látott neki a plébániai élet megszervezésének és felvirágoztatásának (1926 júniusa). Újabb telket nézett ki, a Ferdinánd tértől északra fekvő teljes telektömböt (Váci út-Bulcsú út-Fóti út között) kérte örökadományként. A kérést Repold Károly építész, törvényhatósági bizottsági tag és Petrovácz Gyula is támogatta. Az egyháztanács monumentálisabb templomban kezdett gondolkodni, amelyhez a Ferdinánd téri elhelyezés megfelelőbb volt. Pár hónap múlva már ezt a régi-új helyet kérvényezték. Az egyházközség, pontosabban az Árpádházi Boldog Margit templomépítő bizottság 1927. február 23-án telekért és pénztámogatásért fordult a tanácshoz: „azon exponált területen van, hol annak idején megmételyezte a lelkeket a szocializmus, később magához ölelte a bolsevizmus, mert igen termékeny talajra talált ott, ahol a legteljesebb vadonban burjánzott fel minden maszlag a fogékony lelkek mélyében [...] Elhagyott sivár pusztaság volt e terület, hol a hívekkel nem törődött senki, vadon nőttek fel a gyermeki lelkek s magukba szívták a tévtanok elhintett magvait [...] A kocsmák és lebujok melegágyai voltak a fogékony gyermek lélek jövendő kifejlődésének s a gyárak és földalatti odúk rejtették magukba az emberi lélek nagy tömegét..” (A területen élő mintegy 30 000 hívő 90%-a munkás volt.) Ripka Ferenc főpolgármester elvileg támogatta a kérést: „a székesfőváros külsőbb, - szegény emberek lakta részén nagy fontosságot tulajdonítok az egyházi ügyek legmesszebbmenő támogatásának.”293 4. HELYSZÍN. 1927-ben a tanács Warga László városrendezési szakértő bevonásával megvizsgálta a javaslatot. Ő a Ferdinánd térbe torkolló Fóti út jövőben várható nagy forgalma miatt nem tartotta megfelelőnek a téren való elhelyezést. A tértől közvetlen északra eső területen ideiglenes jellegű bérlemények álltak (piaci bódék, barakkok). Azt javasolta, hogy a Fóti út két oldalán helyezzék el a templomot, illetve a vásárcsarnokot és a nyílt piacot, aszimmetrikusan, a térre néző homlokzattal.294 Városrendezési szempontból fontosnak tartotta, hogy ezáltal a tér méltó lezárást kapna, a templom pedig a Váci út felől megfelelő látványt nyújtana. Zaymus Gyula (az első plébános) későbbi visszaemlékezése szerint a református Warga nem akarta, hogy a templom a környéken épüljön fel.295 A telektömb szabályozását módosították (beépítési mód, kisebb telkekre osztás lehetősége). A baloldali telektömbben a többi egyházi intézmény (plébánia, kultúrház) is helyet kapott. A templom szentélyéhez árkádsorral kapcsolódott a Váci úton elhelyezett plébánia. 291 Hauser 1930.165. p. 292 A telekszerzésre vonatkozó teljes anyagot a BFL IV.1407.b 563/1924-III. cs. tartalmazza (93 999/1923-XI. üi. sz.) 293 BFL XV.1409.C 2864/1931-1. cs. A templomépítő bizottság levele a tanácsnak, 1927. február 23. 294 BFL XV.17.d.328 KT T43/1 jelzet alatt található a 2 XXV/9.a. ttsz. térrajz. 295 Prakfalvi 2010. 204. p. _______________________________________________________________________________123
