Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
Útlipótvárosi Árpád-házi Szent Margit-plébániatemplom Lőportárdűlői, Ferdinand téri, Lehel téri, 1931-1933 XIII. Váci út 34. Külső-Terézváros 1866. évi szabályozási tervében289 már megjelent a Váci út és a Lehel út közé beékelődő (1884-től Ferdinánd, majd 1945-től Lehel) tér a tervezett templom, papiak és iskolaház együttesével. A terven a Váci út és a régi váci temető fő útja (Fóti út) tengelyében elhelyezett, város felé tekintő templom mögött szimmetrikusan balra és jobbra álló plébánia és iskola áll, előtte szép park helyezkedik el. A századforduló környékén az Erzsébet királynénak állítandó emléktemplom egyik lehetséges helyszíneként újra felmerült, hogy a téren monumentális templomot helyezzenek el, amely városképi szempontból méltó látványt nyújtana a város felől érkezőnek. Heuffel Adolf, Budapest főváros középítési igazgatója jónak tartotta a Lehel téri elhelyezést, miután a tér úgyis templom és iskola céljára volt fenntartva. Az Erzsébet emléktemplom tízéves huzavona után azonban bérházak közé ékelődve az Üllői útra került, az Örökimádásnak szentelték.290 A két világháború között ismét felvetődött, hogy a Ferdinánd tér közepén a Fóti út tengelyében, illetve a Váci út, Bulcsú utca és Fóti út közötti telektömb Ferdinánd tér felőli részén templomot helyezzenek el. 289 Teréz külvárosban a Váci ut és cs. kir. állam, vasút, továbbá a régi váci temető és marha hajtó ut között fekvő tájéknak szabályozási egyetemleg [...] telkeknek beosztási térképe. Incze György, Schleiffer Nándor, 1866. BFL XV.16.b.225/3. 290 BFL IV.1407.b 1707/1898-VI. cs. A templom építését megelőző történéseket és gondolatokat az eddigieknél részletesebben ismertetjük Nem kizárólag a rendelkezésre álló források nagyobb mennyisége miatt, hanem azért is, mert alkalmas a kor templomépítészete kapcsán felmerülő jellegzetes problémák bemutatására. Ilyen a templomok elhelyezésével (szabad térre vagy utcára) kapcsolatos városrendezési kérdés; a revíziós gondolat megjelenése a templomépítészetben; az új egyházi épület, a kultúrház gondolat megjelenése; az építési terület kiürítése mint hátráltató tényező (többször felmerülő gond piactér esetén); a városházán belüli politikai csatározások, a jobb- és baloldal harca. A templom történetéről ld. Prakfalvi Endre két írását: Prakfalvi 2008,2010. A középítési igazgató A mérnöki hivatal szakmai vezetője volt. A tisztséget megszűnéséig, azaz 1911-ig Heuffel Adolf töltötte be. Az 1866. évi szabályozási terven már megjelenik a templom maihoz hasonló elhelyezése BFL XV.16.b.225/3 A bal oldalon: A Váci út és a Lehel utca közötti ékalakú térre már 1866-ban is jelentős középület-együttest terveztek. A város felé forduló templom elhelyezése városképi szempontból jó, azonban az épületegyüttes nyújtotta közösségi térből (piaci nyüzsgés) kiesik. ZGphotography felvétele 121
