Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
Az egyházközség már a helyszín végleges kiválasztása előtt képeslapot adott ki pénzgyűjtés céljából. A képen a neoromán, markáns négyezeti kupolával ellátott monumentális épületet saroktelekre helyezték, mely tetszetősebb perspektivikus ábrázolást tett lehetővé. A képeslapon nem szerepel a tervező neve, de a megoldás erősen emlékeztet Fábián Gáspár akkoriban tervezett külsőferencvárosi neoromán templomára, így valószínűsíthető, hogy a tényleges telekkijelölés és tervezés előtt már bevonták a munkába.285 Az építész koncepciója változott a telek ismeretében, a terveket 1930 elejére készítette el alacsony, lapos sisakú tornyokkal, terméskő homlokzattal. A hercegprímás Gerevich Tibornak adta ki véleményezésre - a MÁV-telepi templommal egyidejűleg. Ő nehéz tervezői feladatnak tartotta az előnytelen adottságú, forgalmas utcában, négyemeletes és földszintes ház között fekvő, keskeny és mély telekre tervezett templom kialakítását. Az építész neobarokk templomot gondolt először a „nyugtalan építészeti környezetbe és utcaképbe”, mivel Rómában is jellemző a barokk templomok zártsoros beépítésben való elhelyezése. A főváros azonban neogótikus stílust kért, sőt azt kívánta, hogy a templom a párizsi Notre-Dame-ra hasonlítson (!). Az építésznek ezért kellett „az ily helyen inkább protestáns templomoknál szokásos új gótikus stílhez folyamodni”, és a keskeny telken két csonka tornyot alkalmazni. Gerevich helytelenítette a főváros előírását, szerinte, ha már a gótikához ragaszkodik, akkor a hazai építészet remekeiből kellett volna kiindulni. „Az építész a kapott utasításhoz képest igyekezett mindent elkövetni, hogy a homlokzatot művészileg megmentse. [...] A Notre Dame egyenes toronyzáródását a nyugtalan utcasziluette kedvéért felbontotta a reimsi székesegyház példájára. A két csonkatorony a homlokzaton mégsem hat jól, s a hatás a valóságban még sutább lesz, annak folytán, hogy a templom közvetlen szomszédságában egyik oldalon egy nagy bérház, a másikon pedig egy földszintes ház emelkedik.” A belsőt viszont szabadon alakíthatta: „Itt hatásos munkát végzett, s az esztétikai benyomás is kellemes, szerencsés, amit a homlokzaton a kegyúr előírása következtében sajnos nem lehetett elérni. A belső térhatás és építészeti tagozás kiváló. [...] Az építészben megvan rá a képesség, hogy művészileg a homlokzatot is a belső mintájára emelje, ha a kegyúr eltérne a merev kötöttségektől. [...] A homlokzat, mai alakjában kivitelezve méltán vívhatná ki a magyar egyházi építészettel szemben a kritikát, már a miatt is, hogy hazai példák helyett mintegy megtagadva a magyar építészet fontosságát, kompilatív módon külföldi minták után nyúllTM A hercegprímás ennek ellenére 1930 áprilisában hozzájárult a tervhez, és májusban megkapta a fővárostól a végleges építési engedélyt.287 A 330 000 pengős költségvetésnek mintegy 60%-át a hívek fizették, vagyis a főváros körülbelül 40%-kal járult hozzá az építkezéshez.288 A templomot 1931 novemberében szentelték fel. Ezen a terven a főhajó magasabb, homlokzati ablaka nagyobb a véglegesnél Fábián 1935b. XI. tábla ___________________ A párizsi Notre Dame, a reimsi katedrális mint előkép és a Szondi utcai templom. Alapfy László felvételei 285 BFL XIV.243. 286 PrL Egyk Kát 25,1099/1930. 287 A tervek a BFL XV.17.d.329.28 394 hrsz. alatt megtalálhatók. BFL IV.1407.b 2287/1930-III. csomóban megtalálható az egyházközség építésengedélyezési kérelme (1930. április 25.) és engedélye 67 237/1930-III. ügyiratszámon. 1931. december 16-án használatbavételi engedélyt kapott. 288 PrL Egyk Kát 25,3142/1931. 119
