Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között
mai alapján. A teljes időszakról és a teljes forrásanyagról Bizzer István ad általános áttekintést doktori disszertációja Az Országos Egyházművészeti Tanács és a Központi Egyházművészeti Hivatal működése (1929-1950) című fejezetében. A hivatal iratainak nagyobb része a Prímási Levéltárban található, az iratanyagot a jelen munkához tártuk fel, a fővárosi templomépítészetre vonatkozó dokumentumokat korábban szisztematikusan még senki sem dolgozta fel. Az egyes alkotók munkásságáról (Árkay Aladár, Lechner Jenő, Molnár Farkas, Rimanóczy Gyula) készült kisszámú feldolgozás elsősorban a Magyar Építészeti Múzeum Lapis Angularis, az Akadémiai Kiadó Architektúra és a Holnap Kiadó Az építészet mesterei sorozatában jelent meg.5 A kutatás alapforrásait a Központi Egyházművészeti Hivatal már említett iratain kívül a Budapest Főváros Levéltárában (IV.1407.b Budapest Székesfőváros Tanácsi Ügyosztályok Központi Irattára, IV.1409.C Budapest Székesfőváros Polgármesteri Ügyosztályok Központi Irattára, XV. 17 Tervtár) és a Prímási Levéltárban (Egyházkormányzati iratok, Csernoch János hercegprímás iratai 1913-1927 és Serédi Jusztinián hercegprímás iratai 1927-1945; Helynöki iratok, Tervtár, Fényképtár) található irategyüttesek képezik. A Kiscelli Múzeum őrzi a Schoen Arnold-hagyatékot. Az ebben az irategyüttesben megtalálható Budapest egyházi, felekezeti építményeinek törzskönyve című kézirat a fővárosi katolikus templomok és kápolnák rövid történeti, építészettörténeti és művészettörténeti ismertetését tartalmazza 1937-ig. A kötet egyik célja volt, hogy a széleskörű forrásanyagban előforduló képanyag válogatás után egy helyre kerüljön, és a nagyszámú képanyag ne illusztrációja, hanem szerves része legyen az írásnak. A különböző forrásokból kikerülő képek bemutatása, párhuzamba állítása alapján az olvasó maga is levonhatja a következtetéseket. A korszak haladó egyházművészetét elismerő legfontosabb korabeli munkák Jajczay János A modern egyházművészetről és dr. Somogyi Antal A modern katolikus művészet című művei. Alapmunka még Kismarty- Lechner Jenő A katolikus templomépítés liturgiái követelményeit tárgyaló írása. Fábián Gáspár építész részletesen bemutatta saját életét és munkáit. Kotsis Iván önéletrajzi írása később, halála után jelent meg. Pamer Nóra, P. Szűcs Julianna, Csáki Tamás és Ferkai András elmúlt évtizedekben megjelent elemzései és ismertetői elsősorban az építészetileg értékelhető modern alkotásokat, köztük az egyházi épületeket vizsgálták.2 Az egyes templomok közül a két építészetileg legkvalitásosabb városmajori és pasaréti épületről készült részletes feltárás.3 Hajós-Baku Eszter Judit Hagyomány és újítás. A centralitás történeti hagyománya és korszerűsége a két világháború közötti magyar templomépítészetben című doktori értekezésében a katolikus és protestáns centrális templomépítészet alakulását, sajátosságait, szerepét elemezte, vizsgálta korszakunkban. A fővárosi példák közül elsősorban a Regnum Marianum, a tisztviselőtelepi és a Magyar Szentföld templommal foglalkozott.4 A Központi Egyházművészeti Hivatal egy évtizedes működését P. Szűcs Julianna dolgozta fel A Központi Egyházművészeti Hivatal szerepe a kor magyar egyházművészetében 1930-1940 címmel az ELKH BTK Művészettörténeti Intézete adattárának töredékes dokumentuNégy evangélista temploma, Rimanóczy Gyula Tér és Forma 3 (1930) 5. sz. 219. p. Kis templom terve, Árkay Bertalan Tér és Forma 3 (1930) 5. sz. 216. p. 2 Jajczay 1937; Somogyi 1933; Kismarty-Lechner 1942; Fábián 1935a, 1935b, 1935c; Kotsis 2010; Pamer 1986; P. Szűcs 1987,1989b; Csáki 2003; Ferkai 1995, 2001. 3 Harsányi-Vladár 2009; P. Szűcs 1977,1989a, b; Csáki 2008. 4 Baku 2018. 5 P. Szűcs 1974; Bizzer 2009. 9
