Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)

Hídvégi Violetta: Pavilonsors a Városligetben. A Gruber-Kolegerszky-kioszk és bérlői

Hídvégi Violetta Gruber Amália üzlete és bérlete (1862-1897) A szerződés meghosszabbítását 1874. február közepén már nem Voigt, hanem Gruber Antal felesége, Amália asszony kérvényezte három, esetleg hat évre, amiért 1800, illetve 2000 forint bérleti díjat ajánlott.18 Beadványából kiderül, hogy „a szerződés tartama alatt a kioszkot minden fölszereléssel s mellék vagy segédépületeivel együtt nevetett Voigt Vilmostól — őt tökéletesen kielégítve — átvettem, mit okmá­­nyilag igazolhatok”. Az eltelt évek során figyelmes kiszolgálásával, jó minőségű árukínálatával kiérdemelte a közönség megbecsü­lését.19 így árlejtés (versenytárgyalás) mellőzésével három évre megkapta a bérletet.20 Gruber Amália sikeres üzletpolitikájának, női érzékenyégének köszönhetően még több mint húsz évig, 1897-ig versenytárgyalás nélkül vezethette a kávéházat. A pavilonnak — a felépülése óta eltelt harmincöt év alatt — sok kihívásnak kellett megfelelnie. Bár folyamatosan fejlesztették, az 1880-as évek elejére a kioszk favázas téglaépülete (Riegel­wände) már sem a közegészségi, sem a tűzbiztonsági elvárá­soknak nem felelt meg. Az építmény szűkös tere nem tudta kielégíteni a századvégi igényeket és a megnövekedett forgalmat. 1884-ben21 Amália asszony a bő két évtizeddel korábban emelt építmény bővítését indítványozta.22 „Maga a kioszk belső része, mely­ben üzletemhez tartozó cikkek, ételek, italok, jégszekrények, edények stb. vannak elhelyezve, oly kicsiny, hogy abba a csekély időtartamú üzleti idény alatt szükséges csak nagymennyiségű törékeny edény neműeket sem vagyok képes elhelyezni”. A bérlőnő hosszú ideje küzdött ezekkel a kényel­metlenségekkel. A változtatásra a végső lökést az 1885. évi Or­szágos Általános Kiállítás Ligetbe telepítése adta. Óhaja talál­kozott a fővárosi gazdasági hivatal és a Városligeti Bizottmány akaratával. Már évek óta szükségesnek ítélték a kioszk bővítését, 18 Hatévi haszonbérért a kioszkkal szemben felállított üvegszalont is felkínálta a városnak. 19 Utalt az idényjellegű vállalkozás nagy kockázatára: „a nyári üzleteknek, ama sajátos természete van, hogy kedvezőtlen tavaszi idő végett úgyszólván egy évnek várt eredménye veszendőbe megyen, s csak ritka esetben pótolja a jövő év a múlt kedvezőt­len évek veszteségét. ” Utolsó érvként hat gyámoltalan gyermekére hivatko­zott, akiknek <5 az egyedüli támasza, a kioszk pedig megélhetésük forrása. BFL IV.1407.b. VII.3241/1874. 20 BFL IV.1403.a. 1874. március 18. 156. sz. határozat. 21 1884. március 30-án intézte a tanácshoz folyamodványát. BFL IV.1407.b. VI.468/1885. 22 A Városliget következő évi „szépítéstprogramjáról" és benne a kioszk 18 000 forint értékű megújításáról tudósított a Fővárosi Lapok, 20 (1883. augusztus 7.) 183. sz.. 1 173. p. 23 A „Széchényi szigeti Chioszk jelenlegi épitésrendöri, közegészségi és tűzpeszélyesség szempontjából tapasztalt türhetlen állapotának megszüntetése...” BFL IV.1407.b. 11.740/1884. de eddig hiányzott rá a fedezet. Az 1885. évi költségelőirányzatba való beemeléssel szándékoztak „az ott meglévő immár tarthatlan [sic] állapotnak véget kell vetni”23 — és a kiállítás megnyitásáig24 átalakítani. A munkálatok ütemezését a főváros mérnöki hivatalára bízták, amely 1884. július 29-én mutatta be a tanácsnak a tervet és a har­mincezer forintos költségvetést. Az indoklás hangsúlyozta, hogy „a főváros méltóságának és a nagyközönség igényeinek megfelelő, ’s a város­liget szépítésével összhangba hozandó, s a meglevőjelenlegi kör alakú Chioszk építmény meghagyása, illetve idomítása melletti új Chioszk épület létesítése elkerülhetlen [sic].” Megjegyezték, hogy a kioszk eddig egy fillér­jébe sem került a fővárosnak, sőt 1874 óta 22 000 forintot jöve­delmezett.25 A mérnöki hivatal munkatársai — Heuffel Adolf, Máltás Hugó és Hofhauser Antal — Feszi tizenkétszögű kioszkját egy hasonlóan tornácos nyílt csarnokba vezették, amelyből két zárt kávézó nyílt. Ezeket az egymásba nyíló csarnokokat a széleken egy-egy álló téglalap formájú, három oldalra felnyitott terem fogta közre. Az építményt T alakú bővítmény zárta, ahol a kiszolgáló funkció­kat helyezték el. Az átkötő részben a tálaló és a mellékhelyiségek, mögötte a hűtő és a konyha, illetve az éléskamra és a pincérek szo­bája kapott helyet. A bérlő négy helyiségből álló lakását az eme­leten alakították ki.26 A Középítési Bizottmány a sziget méretéhez képest túl nagynak ítélte a „külcsín tekintetében egyébként megfelelő” tervezetet, ezért annak átdolgozását szorgalmazta.27 Feszi Frigyes pavilonját megőrzésre érdemesítették. Az átépítés során a kor­nak megfelelően neoreneszánsz kupolával ékesítették.28 Az át­alakításra a „Városliget és nyilvános sétányok rendkívüli szükségletére” megszavazott 62 800 forintból 10 000 forint állt rendelkezésre.29 24 Az Országos Általános Kiállítás 1885. május 2-án nyílt, és fél éven át várta a látogatókat. 25 BFL IV.1407.b. 11.740/1884. 26 BFL XV.17.d.328. ve—14/1. Az épület használatbavételi engedélye föld­szintes épületet említ. A lapon utólagos ceruzás jegyzések utalnak a későbbi redukált változatra. 27 Egy-két tengely elhagyásával, a költségvetést is ehhez igazítva. 1884. au­gusztus 25. BFL IV.1407.b. 11.740/1884. 28 A mérnöki hivatal és a Királypavilon megvalósult kupolás terve közel egy időben keletkezett. Ybl Miklós (1814—1891) épületére 1884. június 21-én kértek építési engedélyt, és szeptemberben már szerkezetkész állapotba került az uralkodói pavilon. Vadas 1992. 47-59. p. Ybl egyik változata, hasonlóan a közel negyedszázaddal korábbi Feszi-tervhez, visszanyúlt a pa­vilon ősi sátorformájához. Kétoldalt ponyva árnyékolta a kőbábos teraszt. BFL XV.17.331.b. 143/8. 29 Az építkezést 1884. december 30-án hagyta jóvá a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnöke, báró Podmaniczky Frigyes. BFL IV.1407.b. 11.740/1884. 96

Next

/
Thumbnails
Contents