Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)

Hídvégi Violetta: Pavilonsors a Városligetben. A Gruber-Kolegerszky-kioszk és bérlői

Hidvégi Violetta PAVILONSORS A VÁROSLIGETBEN. A GRUBER-KOLEGERSZKY-KIOSZK ÉS BÉRLŐI Szándék és építkezés I860 tavaszán Gruber Antal cukrászmester úgy ítélte, megérett a helyzet egy újabb vendéglátóhely létesítésére a Városligetben, a mai Széchenyi-szigeten.1 Tervei szerint a nyári idényben fagylalt­tal, kávéval és frissítőkkel kedveskedett volna a ligetbe látogatók­nak, elsősorban a középosztály képviselőinek.2 Áprilisi engedély­­kérelmét azonban nem követte építkezés, mert a kérelmező ellen a szerződéskötés idején csődeljárás indult.3 A tanácsülési jegyző­könyvben4 Feszi Ágoston (1813—1891) foglalta össze a napiren­det, akinek az aláírása a továbbiakban is megtalálható az ügyme­nethez tartozó iratokon. Feszi Frigyes (1821—1884) legidősebb testvére ugyanis 1848 és 1874 között Pest város tanácsnoka volt.5 O hívhatta fel öccse figyelmét a kioszk tervének elkészítésére. Az építész prezentációs terve még ebben az évben elkészült. Feszi az eredetileg kör alakú sátorformát tizenkétszögűvé ala­kította, és a sokszög sarokpontjain helyezte el a tetőszerkezetet tartó oszlopokat.6 A főpárkányra a Vigadóból és az 1867-es ko­ronázási domb mellvédjéből7 ismerős oromzat került. A tető­­szerkezetet egy gömbből az ég felé törő csúcsdísz zárta. A meg­nyerő, akvarellel színezett látványtervet Feszi a lemenő nap vízről visszaverődő vörös színével erősítette fel. „Festj inkább festői alkat, s ha van is sok rajtja, kivált vázlata, atj akvarell levegős, lendületes ter­1 A három városi és egy magántulajdonban lévő vendéglő már nem tudta ellátni az egyre növekvő forgalmat. A Városligeti-tó nagyobb szigetét elő­ször Páva-, később József nádor tiszteletére Nádor-szigetként említik. A kisebbik az 1826-ban megvalósított drótszerkezetű hídról a Drót-sziget nevet kapta, majd 1861 után Széchenyi István emlékére Széchenyi-sziget­­nek keresztelték. A nagyobbik sziget a Millenniumi Földalatti Vasút építé­sekor félszigetté alakult. 2 BFL IV.1303.f. V.262/1860. 8. 3 BFL IV.1303.f. 153/1861 és 479/1861. 4 BFL IV. 1303.f. V.262/1860. Tanácsülési jegyzőkönyvi kivonat, 1860. május 24. 5 KomArik 1993. 6. p. 6 BFL XV.17.b.314. 77/d-e. A dokumentumok első megjelenése: Hídvégi 2001. 59—60. p. Ebben a tanulmányban és a Liget Park Fórumon 2017. má­jus 16-án elhangzott Két épület, két sors. Kudarc és siker a Ugetben az 1860-as években című előadásban a kioszk 1885-ig terjedő időszakával foglalkoztam. <<jj A Kolegerszky-kioszk. Képeslap, Szántó András gyűjteménye rénuma atj igatf világa. ”8 A tornácot a terven orientális motívu­mokkal díszített ponyva védi az időjárás viszontagságaitól, amely az épületnek titokzatos keleti hangulatot kölcsönöz. „Mindig föl­emlegette, amikor csak alkalma nyílt rá, hogy a magunk lábára kellene áll­ni r atj»ámbitus« estéjéből kiindulva, keleti motívumok alkalmatosával lehetne megfogantatni a minket jellemtjő stílust... ”9 A belső tér növe­lésére használt tükörrel és a fülkébe áhított szoborral igazi kávé­házi hangulatot teremtett. A pavilon alaprajzi díszítőelemében a Vigadó mennyezeti ékítményének redukált változata köszön vissza. Az építész a szalon burkolatában derűs kedvvel játszik a szögletes alaprajz adta lehetőséggel. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött Feszi-hagyatékban több kioszk terve, vázlata is fennmaradt, tizenkétszögű változatok is megtalálhatók közöttük.10 Továb­bá érdemes megemlíteni azt a vendéglőtervet, amelyet Feszi 1847-ben közelebbi otthonába, Kőbányára11 a vasút mellé ké­szített.12 A lépcsőzetes szerkesztésű épület középrészére sátorral borított kilátóterasz került, két oldalt tornácos bővítmények kö­vették, amelyekhez ernyővel fedett további kiülők csadakoztak. kilátó tetejéről oldalt vehetett két ponyva levegős, oldott jelleget kölcsönötj atj épületnek. ”13 <https://www.youtube.com/watchrV=Se0o7S7RIq4> Utolsó letöltés: 2018. január 13. Majkó Zsuzsanna hívta fel figyelmemet, hogy a kioszk túlélte a millenniumi kiállítást. Köszönöm Zsuzsának a további kutatásra ösztönző információt. Ligetfalvi-Majkó 2017. 116—117, 238. p. 7 KomArik 1993. 61. p. 4L kép. 8 Komárik 1993. 107-108. p. 9 „Hogy ay ámbituson falusi házak tornácát, vagy kúriák, udvarházak évszázados hagyományú árkádsorát értette-e, nem tudjuk. ” Feszi gondolatait az őt jól ismerő, közel egy generációval fiatalabb kollégája, Ney Béla (1843-1920) jegyezte le. KomArik 1984. 13. p. 10 KomArik 1984. 242-248. tétel. 11 Feszi az 1850-es évektől egyre többet tartózkodott Kőbányán, ahol családi örökség révén kőbányával és téglagyárral rendelkezett. KomArik 1984. 8. p. 12 MNMTKLtsz. 57.107. 13 KomArik 1993. 34. p. 91

Next

/
Thumbnails
Contents