Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Hídvégi Violetta: Pavilonsors a Városligetben. A Gruber-Kolegerszky-kioszk és bérlői
Hidvégi Violetta PAVILONSORS A VÁROSLIGETBEN. A GRUBER-KOLEGERSZKY-KIOSZK ÉS BÉRLŐI Szándék és építkezés I860 tavaszán Gruber Antal cukrászmester úgy ítélte, megérett a helyzet egy újabb vendéglátóhely létesítésére a Városligetben, a mai Széchenyi-szigeten.1 Tervei szerint a nyári idényben fagylalttal, kávéval és frissítőkkel kedveskedett volna a ligetbe látogatóknak, elsősorban a középosztály képviselőinek.2 Áprilisi engedélykérelmét azonban nem követte építkezés, mert a kérelmező ellen a szerződéskötés idején csődeljárás indult.3 A tanácsülési jegyzőkönyvben4 Feszi Ágoston (1813—1891) foglalta össze a napirendet, akinek az aláírása a továbbiakban is megtalálható az ügymenethez tartozó iratokon. Feszi Frigyes (1821—1884) legidősebb testvére ugyanis 1848 és 1874 között Pest város tanácsnoka volt.5 O hívhatta fel öccse figyelmét a kioszk tervének elkészítésére. Az építész prezentációs terve még ebben az évben elkészült. Feszi az eredetileg kör alakú sátorformát tizenkétszögűvé alakította, és a sokszög sarokpontjain helyezte el a tetőszerkezetet tartó oszlopokat.6 A főpárkányra a Vigadóból és az 1867-es koronázási domb mellvédjéből7 ismerős oromzat került. A tetőszerkezetet egy gömbből az ég felé törő csúcsdísz zárta. A megnyerő, akvarellel színezett látványtervet Feszi a lemenő nap vízről visszaverődő vörös színével erősítette fel. „Festj inkább festői alkat, s ha van is sok rajtja, kivált vázlata, atj akvarell levegős, lendületes ter1 A három városi és egy magántulajdonban lévő vendéglő már nem tudta ellátni az egyre növekvő forgalmat. A Városligeti-tó nagyobb szigetét először Páva-, később József nádor tiszteletére Nádor-szigetként említik. A kisebbik az 1826-ban megvalósított drótszerkezetű hídról a Drót-sziget nevet kapta, majd 1861 után Széchenyi István emlékére Széchenyi-szigetnek keresztelték. A nagyobbik sziget a Millenniumi Földalatti Vasút építésekor félszigetté alakult. 2 BFL IV.1303.f. V.262/1860. 8. 3 BFL IV.1303.f. 153/1861 és 479/1861. 4 BFL IV. 1303.f. V.262/1860. Tanácsülési jegyzőkönyvi kivonat, 1860. május 24. 5 KomArik 1993. 6. p. 6 BFL XV.17.b.314. 77/d-e. A dokumentumok első megjelenése: Hídvégi 2001. 59—60. p. Ebben a tanulmányban és a Liget Park Fórumon 2017. május 16-án elhangzott Két épület, két sors. Kudarc és siker a Ugetben az 1860-as években című előadásban a kioszk 1885-ig terjedő időszakával foglalkoztam. <<jj A Kolegerszky-kioszk. Képeslap, Szántó András gyűjteménye rénuma atj igatf világa. ”8 A tornácot a terven orientális motívumokkal díszített ponyva védi az időjárás viszontagságaitól, amely az épületnek titokzatos keleti hangulatot kölcsönöz. „Mindig fölemlegette, amikor csak alkalma nyílt rá, hogy a magunk lábára kellene állni r atj»ámbitus« estéjéből kiindulva, keleti motívumok alkalmatosával lehetne megfogantatni a minket jellemtjő stílust... ”9 A belső tér növelésére használt tükörrel és a fülkébe áhított szoborral igazi kávéházi hangulatot teremtett. A pavilon alaprajzi díszítőelemében a Vigadó mennyezeti ékítményének redukált változata köszön vissza. Az építész a szalon burkolatában derűs kedvvel játszik a szögletes alaprajz adta lehetőséggel. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött Feszi-hagyatékban több kioszk terve, vázlata is fennmaradt, tizenkétszögű változatok is megtalálhatók közöttük.10 Továbbá érdemes megemlíteni azt a vendéglőtervet, amelyet Feszi 1847-ben közelebbi otthonába, Kőbányára11 a vasút mellé készített.12 A lépcsőzetes szerkesztésű épület középrészére sátorral borított kilátóterasz került, két oldalt tornácos bővítmények követték, amelyekhez ernyővel fedett további kiülők csadakoztak. kilátó tetejéről oldalt vehetett két ponyva levegős, oldott jelleget kölcsönötj atj épületnek. ”13 <https://www.youtube.com/watchrV=Se0o7S7RIq4> Utolsó letöltés: 2018. január 13. Majkó Zsuzsanna hívta fel figyelmemet, hogy a kioszk túlélte a millenniumi kiállítást. Köszönöm Zsuzsának a további kutatásra ösztönző információt. Ligetfalvi-Majkó 2017. 116—117, 238. p. 7 KomArik 1993. 61. p. 4L kép. 8 Komárik 1993. 107-108. p. 9 „Hogy ay ámbituson falusi házak tornácát, vagy kúriák, udvarházak évszázados hagyományú árkádsorát értette-e, nem tudjuk. ” Feszi gondolatait az őt jól ismerő, közel egy generációval fiatalabb kollégája, Ney Béla (1843-1920) jegyezte le. KomArik 1984. 13. p. 10 KomArik 1984. 242-248. tétel. 11 Feszi az 1850-es évektől egyre többet tartózkodott Kőbányán, ahol családi örökség révén kőbányával és téglagyárral rendelkezett. KomArik 1984. 8. p. 12 MNMTKLtsz. 57.107. 13 KomArik 1993. 34. p. 91
