Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Fabó Beáta: A városliget szerkezeti változásai
Fabó Beáta egységes városrész alakult ki, arisztokraták, magas beosztású hivatalnokok, gazdag polgárok, részben diplomaták lakták. A később kialakuló Andrássy úton is, a Bajza utcától kifelé a szigorú előírások eredményeként villanegyed jött létre, de már jóval kisebb telkekkel. Az 1894. évi övezeti előírások szerint a pesti oldalon egyedül a Városliget és környéke, valamint a Népliget tartozott a budai hegyvidékre jellemző 3. övezethez. Séta a ligetben 1903-ban, háttérben a millenniumi kiállításra épült Székesfővárosi Pavilon. Schmidt Albin/Fortepan, 86315 A századforduló táján erőteljesen megváltozott Liget szimbiózisba került a környező területtel. A zöldterület kigyűrűzött, a Ligetbe pedig behatolt az épített környezet. Az építési szabályozásoknak köszönhetően ekkorra már jól prosperáló villanegyed övezte a területét. A Városligeti fasor 1800. évi megnyitása után a telkeken az előírások szerint szabadon álló nyaralók épülhettek az út felé díszkertes csatlakozással. A század végére Wechselmann Ignác villája a Városligeti fasorban. Klösz György felvétele, 1880-1890 között. BFLXV.19.d.1. 5/133 Greiner Adolf építész villája a Délibáb utcában. Klösz György felvétele, 1890 után. BFL XV.19.d.1. 7/111 66 A környék és a Liget szimbiózisa
