Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Fabó Beáta: A városliget szerkezeti változásai
Fabó Beáta A századfordulóra kialakult szerkezet A Liget urbanizálódása A Városliget a századforduló tájára erősen urbanizálódott. A városegyesítéskor határozottan megfogalmazódott városrendezési elképzelések, amelyek a zöldterület iránti igényt helyezték előtérbe, újabb városrendezési terv híján a gyakorlatban szertefoszlottak. Egyre több maradandó, a 19. század végét jellemző historikus épületet emeltek. Az egy-két szintes, nagyszabású középületek jelentőségét kupolák és kiugró toronysisakok hangsúlyozták. Ezek már nem a park használatát kiszolgáló, alárendelt építmények voltak. A sokszor kiváló építészek és szobrászok keze által született alkotások önmagukban értéket képviseltek, azonban nem tartották tiszteletben a Liget eredeti léptékét és rendeltetését. A park a pihenés, szórakoztatás és alkalmi kiállítások mellett már a magasabb szintű kulturális igényeket is kiszolgálta. A 20. század elejére öt múzeum költözött ide (Közlekedési, Mezőgazdasági, Szépművészeti, Fővárosi és a Műcsarnok, sőt a Néprajzi Múzeum is az Iparcsarnokban működött). A Ligetben sokan próbálkoztak különböző helyszíneken különböző színvonalú és jellegű színházi előadásokkal. Ezek közül kiemelkedett a faszerkezetű Arénából 1909-ben kőszínházzá alakított Városligeti Színház, mely a Liget legdélebbi sarkában állt. A Pfaff Ferenc tervei szerint 1885-ben épült Műcsarnok 1940-ben. Később a Fővárosi Múzeum kapott helyet az épületben. Somlai Tibor/Fortepan, 24146 Flomolka József térképe mutatja a Városliget területén állandósult épületeket, 1903. BFLXV.16.e. 251cop9 “ 54
