Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Fabó Beáta: A városliget szerkezeti változásai
Fabó Beáta Az 1890-ben elhunyt Andrássy Gyula emlékszobrának elhelyezésére kézenfekvő volt az Andrássy út végén formálódó tér. A kormány 1892-ben írt ki pályázatot az Andrássy-emlék megtervezésére, amelyen Zala György szobrásszal együttműködve Schickedanz Albert is részt vett. Schikedanz a szobor építészeti hátterét tervezte, a gróf lovas szobrát félköríves oszlopcsarnokkal övezte. A bíráló bizottság azonban nem mert dönteni az Andrássy út lezárásának a kérdésében, és elvetette az építészeti térelemet. Ez a tervezett térkompozíció (félköríves kolonnád az Andrássy út lezárásaként) ideiglenesen a millenáris kiállítás Jámbor Lajos tervezte főbejáratában, majd véglegesen a millenáris emlékműben valósult meg. (Érdekes visszacsengése ez a nyolcvan évvel korábbi Nebbien-féle díszes íves kapuzatnak, amelyet a park méltó bejáratának szánt, de egyben lezárta a város felől idevezető fasort is. Nebbien tervében is szerepelt a jelentős magyar személyek szobrainak elhelyezése.) Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1894-ben, a millenáris eseményekhez kapcsolódva új Műcsarnok felállítását kérte a tér délkeleti (jobb) oldalára. A tér északnyugati (bal) oldalán ez évben elkészült a honfoglalást ábrázoló körkép bemutatására szolgáló Rotunda a millenáris emléksorozat előjátékaként. Eldőlt, hogy a tervezett Andrássy szobor helyett a tér közepére nagyobb szabású millenniumi emlékművet emelnek, és a Műcsarnok, a Társulat kérésének megfelelően, a tér jobb oldalára kerül. Pulszky Károly, az Országos Képtár igazgatója még ebben az évben városligeti telket kért a leendő Szépművészeti Múzeum részére. A Műcsarnok megépült a millenniumi ünnepségre, azonban a Szépművészeti Múzeum létesítéséről csak 1896-ban született törvény, és a fővárosi telkek átadása körüli nehézségek miatt az építkezést 1900-ban kezdték meg, majd az épületet 1906-ban adták át. Az 1898-ban építeni kezdett Millenniumi emlékművet 1901-ben avatták fel. (A tervezett királyszobrok később kerültek a helyükre, az emlékművet teljesen csak 1929-ben fejezték be.) Hősök tere, az emlékmű szemközti nézete, 1929 után. FSZEK Budapest Képarchívum 020373 A Szépművészeti Múzeum (Schickedanz Albert - Herczog Fülöp, 1900-1906). Képes levelezőlap, é. n. BFLXV.19.d.2.b. 195/1 52
