Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Fabó Beáta: A városliget szerkezeti változásai
I Fa hó Beáta A tervezetlen, mégis harmonikus tér — a Hősök tere, a nemzeti emlékhely A korabeli főváros eszmei és városképi szempontból egyik legfontosabb tere nem városrendezési koncepció eredményeként jött létre. Az Andrássy út megépítése óta formálódó tér kialakulását elősegítette a millenniumi ünnepségek megrendezése. A fővárosi tulajdonú terület sorsát kormányszintű döntések alakították. Az egyes épületek elhelyezése elsősorban megbízóik, megálmodóik elképzeléseit tükrözi. Az egységes kialakítás (kolonnádos építészeti elemek a tér három oldalán) Schickedanz Albertnek köszönhető, aki a tér egyes építészeti elemeinek megtervezésére kapott megbízást. A millenniumi kiállítási terület kialakítására, valamint a történeti épületcsoport megtervezésére a Kereskedelmi Minisztérium pályázatot írt ki, melyen szintén részt vett. Ezeket a feladatokat végül nem ő kapta, de ötleteit felhasználták a végleges koncepció kialakításánál. A történeti épületegyüttesnél (mai Vajdahunyad vára) tőle származott a tervezett helyszín északi irányú bővítése, valamint az eltérő korú és stílusú történeti emlékeink másolatából komponált épületegyüttes gondolata. A tér első jelentős épülete, a Rotunda az 1890-es évek elején magánkezdeményezésre született meg. Megálmodója, Feszty Árpád festő monumentális panorámaképet szeretett volna bemutatni az érdeklődőknek. A témáját a millenniumhoz igazította. 1891-ben Feszty Adolffal kérvényezte A magyarok bejövetelét ábrázoló körkép városligeti bemutatását. A testvérek két lehetséges helyet jelöltek meg, a mai Szépművészeti Múzeum, illetve a Műcsarnok környékét. A főváros a tér északi részén történő elhelyezést támogatta. A jellegzetes formájú, lapos kupolás Rotunda (Feszty-körkép) rövid ideig nagy látogatottságnak örvendett. A Szépművészeti Múzeum építése miatt pár év múlva elbontották, majd áthelyezték a Vurstli területére. A második világháborúban megsérült, az épületet lebontották, a képet hosszú időre becsomagolták. Az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba átmentett városligeti örökség új helyen, új épületben él tovább. Az Andrássy-szobor kolonnádos terve Schickedanz Albert vázlattervén, 1890. Az elképzelés az Andrássy utat monumentális architektonikus háttérrel zárta le. MNL OL T 7 No. 4/34b 50
