Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Fabó Beáta: A városliget szerkezeti változásai
Fabó Beáta Az 1885. évi országos kiállítást végül a park déli részébe telepítették, a Városligeti fasor és a Rondó tengelyére fűzve. A Rondótól a főkapun keresztül a geometrikus, parterre-ekből megformált parkon át korzó vezetett. Ezt a szimmetrikus, szabályos, francia parkot — amely Nebbien tájképi kert elgondolásával ellentétben állt — egy monumentális épület, az Iparcsarnok zárta le. Ez a tengelyre felfűzött együttes képezte a továbbiakban a mindenkori kiállítások (majd a vásárok) központját. A kiállítás kezdetén két maradandó épülettel számoltak (Iparcsarnok, Műcsarnok), ezekhez csatlakozott később a budapesti építőiparosok kezdeményezésére emelt Királypavilon. A kiállítás hozadéka a mintegy négy évtizeden keresztül fennálló geometrikus kert a szökőkúttal, a Rondótól induló tengelyvonalat lezáró hatalmas épülettömb, mely a közelmúltig fennállt (Iparcsarnok, kiállítási csarnok, Petőfi Csarnok) és az Állatkerti körút tó felőli oldalára áttelepült Vurstli (mutatványosok). Az 1885-ös kiállítás elhelyezésének vázlatrajza, 1884. Az első elképzelések még a Stefánia út folytatásában helyezték el a kiállítási épületeket. BFL IV.1407.b. VI.942/1885 Alternatív terv az 1885-ös kiállítás elhelyezéséhez, 1884. BFL IV.1407.b. VI.942/1885 V 40
