Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Fabó Beáta: A városliget szerkezeti változásai
Fabó Beáta Kormányszintű döntések: az 1885. és 1896. évi kiállítások hatása a Városliget alakulására Az 1885. évi országos kiállítás A Városliget szerkezeti alakulásában az újabb döntő változást az 1885. évi országos kiállítás megrendezése jelentette. Az Iparegylet már 1871-től próbálkozott általános kiállítás megrendezésével a Ligetben, de a város akkor még nem támogatta kezdeményezésüket. Később a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium vette kézbe az ügyet, és 1883-ban már törvény mondta ki a kiállítás megrendezését. A szóba került helyszínek közül (Pusztaszer, Gellért-hegy, Nyugati pályaudvar melletti terület, Orczy-kert) a Városligetre esett a választás. Ez a döntés mintegy 90 évre kijelölte a Liget új funkcióját: nagyszabású kiállítások (vásárok) rendezésének helyszínévé vált. A kiállítást először a parkot kettéosztó Stefánia úttól a város felé eső részen kívánták elhelyezni. Ez kisebb és jobban körülhatárolható terület volt. Hamar felmerült azonban, hogy az út másik oldalán helyezzék el a kiállítást, feltehetően a nagyobb, szabadabb térhasználat miatt. Az úttól a város felé elterülő park lényegében napjainkig park maradt, játszóteret, sportpályát létesítettek rajta. Az 1885. évi kiállítás látképe. Akiállítás központja az Iparcsarnok volt az előtte elterülő parkkal és korzóval. Főbejárata a Városligeti fasor felé nézett. BTM KM Mt. Itsz. 24.612 38 —
