Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Fabó Beáta: A városliget szerkezeti változásai
AZ ELSŐ PESTI ÁLLATKERT A Természettudományi Társulat 1862. januári közgyűlésén Xantus János (1825-1894) egy állandó állatkert létrehozását szorgalmazta, amelyhez száznál több ritka élő állatot ajánlott fel. A remek kezdeményezést támogatta Gerenday József, a füvészkert és Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója, valamint Rottenbiller Lipót, Pest város főpolgármestere is. Az alapítók részvénytársasági formában, 100 000 forintos tőkéből kívánták elképzelésüket megvalósítani. Pest városa 1864 augusztusában a Liget vasút melletti, korábban faiskolának használt részéből 32 hold területet engedett át a nemes célra. 1865 márciusában elkészültek az előzetes kerttervek. Az állatkert kanyargós, szabálytalan vonalvezetése az angolkerteket idézi. Alkotója id. Pecz Ármin (1820-1896), a füvészkert és az Orczy-kert főkertésze. 1865 augusztusában a Nemzeti Múzeumban megalakulta Pesti Állatkerti Részvénytársulat. Céljai a honi és a külföldi élő állatok lehetőleg természethű feltételek szerinti bemutatása, a természettudományos érdeklődés felélesztése, terjesztése, tudományos megfigyelés és művészeti tanulmányok biztosítása, továbbá kellemes mulatóhely teremtése egy vendéglővel, abban időszakonként koncertekkel. A nagyvadak ekkor még hiányoztak a gyűjteményből. A tó és a vízmű mellett a következő épületek, ketrecek létesültek: kismedveketrec, ragadozó madarak rekesze, majomház, bagolyvár, fácán- és pávaház, tyúkok háza, teveól, szarvasistálló, juh- és kecskeól. A terveket a Szkalnitzky Antal (1836-1878) és Koch Henrik (1836-1889) építészpáros, illetve Reitter Ferenc (1813-1874) mérnök jegyezte, aki a gőzgépnek szolgáló ház tervét ingyen készítette el. A kutat Zsigmondy Vilmos (1821-1888) fúrta. A társulat szerény tőkéje nem tette lehetővé tágas épületek emelését. Romantikus stílusú pavilonok születtek lombfűrészelt fabetétekkel. A tájba illesztett építményeknél a szépség és a hasznosság elve érvényesült. A nagy tiszteletet érdemlő magánerős vállalkozás nem maradt el európai kortársaitól. Az elkészült kertet Xantus János, a társulat elnöke 1866. augusztus 9-én a zenepavilonból adta át a közönségnek. Hídvégi Violetta A bagolyvár. Ismeretlen fényképész felvétele, 1868. BFL XV.19.d. 13/341 Az állatkert helyszínrajza az épületekkel. Id. Pecz Ármin, 1866. BFLXV.17.b.312. ÉB 288/1866/n
