Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Fabó Beáta: A városliget szerkezeti változásai
A. városliget s%erke%eti változásai A keleti rész változása A park felvirágzása a magánkezdeményezések sorát vonzotta oda (hazafias, tudományos, de leginkább üzleti jelleggel), melyek tovább generálták a liget változását, fejlődését. 1832-ben Kratochwill János vendéglős elindította a város első omnibusz járatát, amely a Rondóig közlekedett a városi és a ügeti kávéházának összekötése céljából. A Ligetet ekkor még mindig elsősorban a túlzsúfolt Király utca és a fasor vonalán át lehetett a város felől megközelíteni. 1868-tól azonban már a Damjanich utcán közlekedő, a Pesti Közúti Vasúttársaság által üzemeltetett lóvasúttal is el lehetett érni a Rondót. A park kiépítése után megindult a keleti rész használatbavétele is. A keleti szélén kialakított tűzijátéktérre kerültek a mutatványosok. 1856-ra a Üget mellett közadakozásból készült el a József nádor elhunyt lánya az emlékére áhított kis Herminakápolna (1842-1856), amely hamarosan a sétálók kedvelt célpontja lett. Fischhof Ignác nem messze innen nyitotta meg hidegvizes gyógyintézetét 1855-ben, amely szintén igen népszerűvé vált. A Szépítő Bizottmány megszűnése után (1856) a Városüget visszakerült Pest város tanácsának felügyelete alá. A park az 1850-es évek második felére egyre elhanyagoltabbá vált. 1865-ben meghívták Fuchs Emilt városi főkertésznek, aki az angolkert meggyőződéses híve volt. Elképzelhető, hogy az ő munkájának köszönhető, hogy ebben az időben a város nagy parkrendezést hajtott végre, rendezték a tavat és környezetét. Nagy változást jelentett, hogy a Rondótól az Erzsébet királyné útja felé vezető Batthyány-féle fasort megszüntették, és a területen több sétányt létesítettek. A patak és a volt fasor találkozásánál új szigetet (Hattyú-sziget) hoztak létre. Nebbien tervének megfelelően a üget teljes mértékben tájképi kertté alakult, és létrejött a máig meghatározó alapszerkezete. A tervezett és 1846-ban megvalósult vasútvonal lemetszi a Liget északi részét, Erhárd Ágost 1844, évi térképén utólag jelölve. BFLXV.17.b.311. SZB 10560a 19
