Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)

Harlov-Csortán Melinda: Felvonulási térből ötvenhatosok tere. Egy tér 60 éve (1951-2011)

Harlov-Csortán Melinda

Felvonulás téri dísztribün terve, 1974. BFL XV.17.d.329. 29732/1 - LXXVI. csomag, tol. 5

Négy évvel később, a Tanácsköztársaság ötvenedik évfordulója alkalmából újabb szobrot avattak a Felvonulási téren. A megbízást Kiss István, a korszak legtámogatottabb és legtöbbször felkért művésze kapta, akinek kiemelt szerepét későbbi elemzői sem stílusa (sematikus, realista, propagandista), sem az ábrázolt témák (politikusok, munkások) alapján nem látták indokoltnak.38 Kiss pályafutása során szinte minden műfajban alkotott különböző anyagokat használva.39 A tér legújabb szobrának helyszíne a lerombolt Regnum Marianum szomszédságában volt. A városi legendát, miszerint tudatos, revansszerű helyválasztás történt, alátámasztja az egykori templom alapítási szándéka.40 A szobor az 1919-es jól ismert Fegyverbe! című plakát ábrázolását idézi, mely egy kiáltó és zászlót vivő ifjút jelenít meg. A szobor alapja spirálszerű, mely még dinamikusabbá teszi a kompozíciót. A pesti humor az alakba egy, a közeli fürdőben dolgozó fiút látott bele, aki éppen egy távozó vendég után igyekszik, hogy hátrahagyott törülközőjét visszaadja neki.41 Ez a városi legenda is jól mutatja a politikai rendszer viszonylagos enyhülését, és a téren rendezett ünnepségek szabályozottságának lazulását.42

Egy meg nem valósult, 1965-ben kiírt tervpályázat szerint a téren a korábbi tribün felhasználásával épült volna fel az új nem38 „Realista szemléletű, esetenként expresszív hevületű, közérthető, szocialista eszmeiségű-elkötelezettségű, nemegyszer propagandisztikus hangvételű szobrokat alkotott. A történelmi jelentőségű alakok sematikus szobrai (Renin), a közhelyszerű munkásmozgalmi és felszabadulási emlékművek (Hűvösvölgy) mellett számos műve a hétköz napok hőseinek, a munkásoknak, a családoknak, a fiatalságnak »állít emléket«, de figurái, figuraegyüttesei általában megrekednek az illusztráció szintjén. ” <https:// artportal.hu/lexikon-muvesz/kiss-istvan-1927-1997-szobrasz-724/> (Utolsó letöltés: 2020. május 6.)

39 Kiss István (1927—1997) szobrász, 1948-tól a Magyar Képzőművészeti

Főiskolára járt, amelynek rektora is volt 1987 és 1990 között. Mesterei

Kisfaludi Strobl Zsigmond, Mikus Sándor és Pátzay Pál voltak. Élete során

számos megbízást és érmet kapott. Leginkább monumentális köztéri szobrokat készített, mint például Münnich Ferenc emlékművét Budapesten vagy

a Munkásmozgalmi emlékművet Debrecenben. Wehneír 1988. 44—50. p.

zeti színház. Ez az elgondolás egyaránt utalt a múltra (a Városligeti Színház emlékére) és mutatott a jövőbe (a mai múzeumi negyed, illetve kulturális központ kialakítására). Bár a Hofer Miklós nyerte pályázat megvalósítására még közadakozást is szerveztek, és elhelyezési, valamint környezeti tervek is készültek,43 a nagyszabású elképzelés a területen sosem valósult meg.44 A következő meghatározó szimbolikus esemény a vizsgált területen Nagy Imrének, az 1956-os forradalom miniszterelnökének újratemetése volt a Hősök terén, közvetlenül a rendszerváltást megelőzően. A városvezetés az 1956-os eseményeket szem előtt tartva letakarta, illetve elszállította a vizsgált területen álló szobrokat (a Lenin-szobrot és az 1919-es Tanácsköztársaság emlékművét) szükséges felújítási munkákra hivatkozva. Nem sokkal később a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján mindkét szobrot a város szélén kialakított Memento Parkba szállították, ahol 1992 óta mutatják be az 1945 és 1989 között készült, helyükről eltávolított köztéri szobrok egy csoportját.45

Tértörténet a rendszerváltás után

A demokrácia megalakulása óta nem volt a korábbiakhoz hasonló felvonulás, csupán néhány politikai avatás és elbontás zajlott le a vizsgált területen. 1992-ben fakeresztet állítottak az egykori Regnum Marianum helyén, ahol korábban az 1919-es Tanácsköztársaság emlékműve állt. Ennek a mementónak a vallási mellett fontos politikai jelentése is volt 2000-es ledöntéséig, hiszen a Tanácsköztársaság emlékművének 1992-es áthelyezése után a mögötte álló három zászlórúd tetejéről leszedték a vörös csillagokat, és egy táblát helyeztek ki rá felirattal: „Itt állt a Regnum Marianum templom[] Rákosi Mátyás 1951-ben leromboltatta.'Ah Keglevich István római katolikus pap rendszeresen celebrált itt szabadtéri misét a templom elpusztítására emlékezve.47

40 A templom alapkőletételekor elhangzott beszédében Albrecht főherceg is így fogalmazott: „ez a templom a proletárdiktatúra gyászos napjaira emlékeztet, amikor az egyházközség hűen kitartott hite mellett. ’’ Megkezdődött a magyar katolikusok országos ünnepsége. Magyarság, 6. (1925. október 11.) 5. p.

41 Ezért A kabinos szobrának is nevezték. Ligetfalvi-Majkó 2017. 213. p.

42 Rajna 1989. 435-496. p.

43 BFL XV.17.Í360. 27-56.

44 Az új Nemzed Színház végül 2002-ben épült fel Dél-Pesten, a Duna partján egy új kulturális negyed kialakításának megalapozásaként.

45 Boros 2001. 107. p.

46 Prohászka 1994. 171. p.

47 A korábbi években a megemlékező szentmise dátuma a templom lebontásához kapcsolódott, ezzel ellentétben 2019-ben a közösség az utolsó szentmise dátumára emlékezve július végén tartott istentiszteletet: <https://www. magyarkurir.hu/uploads/content/98651 /fájlok/regnum-marianum.pdf> (Utolsó letöltés: 2020. február 18.)

152