Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)

Harlov-Csortán Melinda: Felvonulási térből ötvenhatosok tere. Egy tér 60 éve (1951-2011)

Harlov-Csortán Melinda FELVONULÁSI TÉRBŐL ÖTVENHATOSOK TERE. EGY TÉR 60 ÉVE (1951-2011)* Bevezetés Az Ötvenhatosok terének nevezett városi felületet a közel 1 km2-es, szabadidős zöldterületből, a Városligetből alakították ki.1 A vizsgált területet ma a kétirányú, hatsávos Dózsa György út, illetve az erre merőleges, nagy forgalmú, tömeg- és egyéni köz­lekedők által is használt Ajtósi Dürer sor határolja. A teret a má­sik két oldalán a Városliget és a Műcsarnok zárja le, ez utóbbi főhomlokzata a város egyik legprominensebb terére, a szomszé­dos Hősök terére néz, amely műemlékeivel, Európa egyik első kéregvasútjával és a környező nagykövetségi épületekkel együtt 2002 óta az UNESCO világörökségi védelme alatt áll.2 Ennek megfelelően a vizsgált terület védőzónának3 számít, mely a ma­gyarországi rendelkezések szerint ugyanazon védettségi és meg­őrzési szabályok hatálya alá esik, mint a világörökségi terület.4 Már ez a néhány adat is sejteti, hogy az Ötvenhatosok tere mind turisztikailag, mind a tömegközlekedés szempontjából megha­tározó városi terület. A tér története igen jól behatárolható. 1951. július 4-én az or­szág politikai vezetése úgy döntött, hogy a Városliget déli sarkán felvonulási teret alakít ki Sztálin-szoborral és tribünnel,5 2011. szeptember 29-én pedig új múzeumépületek létrehozásáról ha­tározott, és ezzel megszüntette a közteret.6 A két politikai döntés között az ország több meghatározó történeti korszakot és ese­ményt élt meg, melyek befolyásolták a tér megjelenését és hasz­nálatát. Jelen dolgozat a Felvonulási térnek, majd Ötvenhatosok terének nevezett terület 60 évét (1951—2011) mutatja be a szak­­irodalom és elsődleges források felhasználásával. Középpontjába elsősorban a városi köztér funkcióváltásait, társadalmi jelentőségét és a különböző szórakozási és szórakoztatási formák kritikus vizs­gálatát helyezi, a kutatás tárgyát képező területen állított vagy oda tervezett alkotások és azok egymásra hatása alapján. * A dolgozat első, angol nyelvű megjelenése: Harlov 2015. 1 Aradi 1972. 334-336. p. 2 UNESCO 2002. 3 Az angol buffer %one kifejezést a magyar örökségvédelmi szövegekben védő­zónának fordítják, amely a világörökségi értékeket tartalmazó core spne-i veszi körül. A Felvonulási tér az 1950-es felmérések nyomán készült térképen. BFL XV. 16.g.201/145, 206. szelvény 4 Ld. 2001 évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről. 5 Gyöngyösi-Rojkó 1959. 32. p. 6 Az 1326/2011-es kormányhatározat már „a budapesti Ötvenhatosok terén kiala­kítandó új, nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepríójá[ról] ” beszél. 1326/2011 (IX. 29.) Kormányhatározat. Az új nemzed közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól. ◄ Az 1964. április 4-i katonai díszszemle a Felvonulási téren, a BRFK Hivatala Bűnügyi Technikai Osztálya felvétele. BFL XV.19.C.10. 147

Next

/
Thumbnails
Contents