Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Mautner Zoltán: Szórakoztatás és ismeretterjesztés a székesfővárosi Állat- és Növénykertben 1912-1950
Mautner Zoltán Az 1929/30-as szezonban ismét a Városi Színház zenekara játszott, de a veszteség továbbra sem tűnt el.106 107 1930-ban az is felmerült, hogy megszüntetik a rendezvénysorozatot, azonban erről végül mégis letettek. A következő évtizedben szinte minden évben a Komor Vilmos karnagy vezette Budapesti Hangverseny Zenekar adta a nyári zeneidényt.1117 1940-ben az újjáalakult Székesfővárosi Zenekar koncertezett az állatkertben, azonban a következő évtől a hangversenyeket a légvédelmi készültségre hivatkozva már nem tartották meg.108 Budapest ostroma után a főváros igyekezett kihasználni a szabad terület adta lehetőségeket a kihalt és romba dőlt állatkertben, és ismét megteremteni a háború előtti pezsgő zenei életet. Ezúttal saját szervezés helyett vállalkozóknak adta ki a rendezés jogát, akik a bevételből részesedést fizettek. 1945-ben a Nemzeti Segély Országos Központja jótékony célú hangversenyek rendezésére kapott engedélyt, és több neves fővárosi zenekart is szerepeltetett.109 Az év során sikerült ismét megszerettetni a közönséggel a szabadtéri zenét, ezért a következő évben megindult a versengés a nyári idény rendezéséért. A nyertes a Libertás Hangversenyrendező és Zeneműkiadó Kft. lett, amely a következő évben is sikeresen pályázott.110 1948 áprilisától öt évre a Magyar Múzsa Színházi, Irodalmi és Művészeti Kft. kapta meg a zeneszervezési jogokat az állatkertben, és engedélyezték számára, hogy színpadot építhessen. Még a nyári szezon megkezdése előtt felszámolták a céget, amely teljes mértékben beleolvadt a Budapest Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézetbe, azaz a székesfőváros saját vállalkozásába.111 Az új 2000 férőhelyes állatkerti szabadtéri színpadot július 9-én nyitották meg, és egészen 1960-ig üzemelt. Ekkor műszaki okok miatt bezárták, majd hamarosan lebontották, és helyére a Japánkertet építették.112 Természetesen voltak olyan szórakoztató attrakciói is az állatkertnek, amelyek csak rövidebb ideig vagy egyáltalán nem voltak sikeresek: kabarék, céllövölde, balettbemutatók. Többször is fel106 250-300 ezer pengős deficitje lesz az idén az Állatkertnek. Esti Kurír; 8 (1930. július 26.) 168. sz. 2.p. 107 Állatkerti hangversenyek. Budapesti Hírlap, 51 (1931. június 9.) 127. sz. 15; Komor Vilmos kapott megbízásit] az állatkerti hangversenyek rendezésére. Pesti Napló, 87 (1936. május 7.) 105. sz. 15. p. 108 A Székesfővárosi Zenekar. Népszava, 69 (1941. június 24.) 140. sz. 7. p. 109 A vállalkozó a „Koncert” Hangversenyvállalat Rt. volt. BFL IV.1409.C. XI. 726/1949 (XI. 222644/1945). 110 BFL IV.1409.C. XI. 726/1945 (XI. 220890/1947). 111 1949-ben már a Városi Színház rendezte az esti koncerteket. BFL IV.1409.C. XI. 3042/1949 (XI. 221782/1949). 112 MedvkiJános: Az állatkerti színpadnál. Népszabadság, 19 (1961. november 23.) 278. sz. 9. p. merült a gondolat, hogy színházi előadásokat rendszeresítsenek, de ezek előbb-utóbb szintén kudarcba fulladtak. A La Fontaine Irodalmi Társaság 1924-ben elhatározta, hogy Szophoklész klaszszikus görög drámáját, az Oidipus% királyt fogják két egymást követő napon előadni. Ennek érdekében az állatkerti Nagy-tóra színpadot építettek, és hatalmas sajtóhírverést csaptak az eseménynek.113 Az előadásnak több problémával is meg kellett küzdenie. Egyrészt, amiről az állatkert egyébként nem tehetett, az alulfizetett statiszták sztrájkba léptek, és így a tömegjeleneteket tömeg nélkül kellett eljátszani.114 Másrészt az állatkerti békák kuruttyolásától és a vízimadarak rikoltozásától nem lehetett hallani a színészek beszédét, tehát kiderült, hogy az állatkert ilyen előadásokra alkalmatlan.115 Volt azonban olyan funkciója is a városligeti intézménynek, amelyet nem vezetői, hanem látogatóközönsége adott neki. Az állatkert híres és hírhedt randihely volt.116 Hilbert Rezső állatkerti aligazgató szerint a fiatal párok elsősorban azért jártak a kertbe, hogy a hátsó sétányokon és lugasokban az este sötétjében megbújjanak.117 Az intézmény az erkölcsök megóvása érdekében kénytelen volt este tíz után kizavarni a renitens párokat a kert eldugott részeiből.118 Összegzésképpen elmondható, hogy a Székesfővárosi Állat- és Növénykert a korszakban Magyarország egyik legszínesebb, legsokoldalúbb intézménye volt, komplex közösségi teret nyújtott a lakosság széles rétegei számára. Az ismeretterjesztéshez kapcsolódó üzemeket kultúrintézményként annak ellenére fenntartották, hogy veszteségesek voltak. A szórakoztató attrakciókra azért volt szükség, hogy az intézmény fenntartása minél kevesebb terhet jelentsen a fővárosnak, és a belépőárakat is alacsonyan lehessen tartani, ami szükséges volt a kultúrmisszió betöltéséhez. Ennek érdekében a magas nívójú városligeti intézményben egy tulajdonképpeni szórakoztató üzem is létezett, amelyet a székesfővároshoz méltó módon működtettek. 113 Klasszikus görög esték az Állatkertben. Pesti Hírlap, 46 (1924. június 12.) 114. sz. 10. p. 114 Színház és Zene. Oedipusz király zavarokkal — az állatkerti tavon. Magyarország, 31 (1924. július 8.) 135. sz. 11. p. 115 Carpaccio: Oedipusz király az állatkerti tavon. Pesti Napló, 75 (1924. július 6.) 134. sz. 13. p. 116 „Találkozzunk drágám a Halászbástyán...” Az Újság, 22 (1924. szeptember 7.) 186. sz. 7. p. 117 Miből él az állatkert? Budapesti Hírlap, 44 (1924. szeptember 4.) 183. sz. 5. p. 118 Az Állatkertben tíz óra után csak a kivilágított korzón szabad sétálni. Magyarország, 33 (1926. augusztus 31.) 196. sz. 11. p. 144
