Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)

Mautner Zoltán: Szórakoztatás és ismeretterjesztés a székesfővárosi Állat- és Növénykertben 1912-1950

Mautner Zoltán Az 1929/30-as szezonban ismét a Városi Színház zenekara ját­szott, de a veszteség továbbra sem tűnt el.106 107 1930-ban az is fel­merült, hogy megszüntetik a rendezvénysorozatot, azonban er­ről végül mégis letettek. A következő évtizedben szinte minden évben a Komor Vilmos karnagy vezette Budapesti Hangver­seny Zenekar adta a nyári zeneidényt.1117 1940-ben az újjáalakult Székesfővárosi Zenekar koncertezett az állatkertben, azonban a következő évtől a hangversenyeket a légvédelmi készültségre hivatkozva már nem tartották meg.108 Budapest ostroma után a főváros igyekezett kihasználni a sza­bad terület adta lehetőségeket a kihalt és romba dőlt állatkert­ben, és ismét megteremteni a háború előtti pezsgő zenei életet. Ezúttal saját szervezés helyett vállalkozóknak adta ki a rendezés jogát, akik a bevételből részesedést fizettek. 1945-ben a Nemzeti Segély Országos Központja jótékony célú hangversenyek ren­dezésére kapott engedélyt, és több neves fővárosi zenekart is szerepeltetett.109 Az év során sikerült ismét megszerettetni a kö­zönséggel a szabadtéri zenét, ezért a következő évben megin­dult a versengés a nyári idény rendezéséért. A nyertes a Libertás Hangversenyrendező és Zeneműkiadó Kft. lett, amely a kö­vetkező évben is sikeresen pályázott.110 1948 áprilisától öt évre a Magyar Múzsa Színházi, Irodalmi és Művészeti Kft. kapta meg a zeneszervezési jogokat az állatkertben, és engedélyezték számára, hogy színpadot építhessen. Még a nyári szezon megkez­dése előtt felszámolták a céget, amely teljes mértékben beleolvadt a Budapest Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézetbe, azaz a székesfőváros saját vállalkozásába.111 Az új 2000 férő­helyes állatkerti szabadtéri színpadot július 9-én nyitották meg, és egészen 1960-ig üzemelt. Ekkor műszaki okok miatt bezárták, majd hamarosan lebontották, és helyére a Japánkertet építették.112 Természetesen voltak olyan szórakoztató attrakciói is az állat­kertnek, amelyek csak rövidebb ideig vagy egyáltalán nem voltak sikeresek: kabarék, céllövölde, balettbemutatók. Többször is fel­106 250-300 ezer pengős deficitje lesz az idén az Állatkertnek. Esti Kurír; 8 (1930. július 26.) 168. sz. 2.p. 107 Állatkerti hangversenyek. Budapesti Hírlap, 51 (1931. június 9.) 127. sz. 15; Komor Vilmos kapott megbízásit] az állatkerti hangversenyek rendezésére. Pesti Napló, 87 (1936. május 7.) 105. sz. 15. p. 108 A Székesfővárosi Zenekar. Népszava, 69 (1941. június 24.) 140. sz. 7. p. 109 A vállalkozó a „Koncert” Hangversenyvállalat Rt. volt. BFL IV.1409.C. XI. 726/1949 (XI. 222644/1945). 110 BFL IV.1409.C. XI. 726/1945 (XI. 220890/1947). 111 1949-ben már a Városi Színház rendezte az esti koncerteket. BFL IV.1409.C. XI. 3042/1949 (XI. 221782/1949). 112 MedvkiJános: Az állatkerti színpadnál. Népszabadság, 19 (1961. novem­ber 23.) 278. sz. 9. p. merült a gondolat, hogy színházi előadásokat rendszeresítsenek, de ezek előbb-utóbb szintén kudarcba fulladtak. A La Fontaine Irodalmi Társaság 1924-ben elhatározta, hogy Szophoklész klasz­­szikus görög drámáját, az Oidipus% királyt fogják két egymást kö­vető napon előadni. Ennek érdekében az állatkerti Nagy-tóra színpadot építettek, és hatalmas sajtóhírverést csaptak az ese­ménynek.113 Az előadásnak több problémával is meg kellett küzdenie. Egyrészt, amiről az állatkert egyébként nem tehetett, az alulfizetett statiszták sztrájkba léptek, és így a tömegjelenete­ket tömeg nélkül kellett eljátszani.114 Másrészt az állatkerti békák kuruttyolásától és a vízimadarak rikoltozásától nem lehetett hal­lani a színészek beszédét, tehát kiderült, hogy az állatkert ilyen előadásokra alkalmatlan.115 Volt azonban olyan funkciója is a városligeti intézménynek, amelyet nem vezetői, hanem látogatóközönsége adott neki. Az állatkert híres és hírhedt randihely volt.116 Hilbert Rezső állat­kerti aligazgató szerint a fiatal párok elsősorban azért jártak a kertbe, hogy a hátsó sétányokon és lugasokban az este sötétjé­ben megbújjanak.117 Az intézmény az erkölcsök megóvása érde­kében kénytelen volt este tíz után kizavarni a renitens párokat a kert eldugott részeiből.118 Összegzésképpen elmondható, hogy a Székesfővárosi Állat- és Növénykert a korszakban Magyarország egyik legszínesebb, legsokoldalúbb intézménye volt, komplex közösségi teret nyúj­tott a lakosság széles rétegei számára. Az ismeretterjesztéshez kapcsolódó üzemeket kultúrintézményként annak ellenére fenn­tartották, hogy veszteségesek voltak. A szórakoztató attrakciókra azért volt szükség, hogy az intézmény fenntartása minél kevesebb terhet jelentsen a fővárosnak, és a belépőárakat is alacsonyan lehessen tartani, ami szükséges volt a kultúrmisszió betöltéséhez. Ennek érdekében a magas nívójú városligeti intézményben egy tulajdonképpeni szórakoztató üzem is létezett, amelyet a székes­­fővároshoz méltó módon működtettek. 113 Klasszikus görög esték az Állatkertben. Pesti Hírlap, 46 (1924. június 12.) 114. sz. 10. p. 114 Színház és Zene. Oedipusz király zavarokkal — az állatkerti tavon. Magyar­­ország, 31 (1924. július 8.) 135. sz. 11. p. 115 Carpaccio: Oedipusz király az állatkerti tavon. Pesti Napló, 75 (1924. július 6.) 134. sz. 13. p. 116 „Találkozzunk drágám a Halászbástyán...” Az Újság, 22 (1924. szeptem­ber 7.) 186. sz. 7. p. 117 Miből él az állatkert? Budapesti Hírlap, 44 (1924. szeptember 4.) 183. sz. 5. p. 118 Az Állatkertben tíz óra után csak a kivilágított korzón szabad sétálni. Magyarország, 33 (1926. augusztus 31.) 196. sz. 11. p. 144

Next

/
Thumbnails
Contents