Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Mautner Zoltán: Szórakoztatás és ismeretterjesztés a székesfővárosi Állat- és Növénykertben 1912-1950
Mautner Zoltán Az állatkert anyagi gondjai miatt hamarosan megszüntették a jégpálya ingyenes használatát, a korcsolyázóknak külön jegyet, a bérlettulajdonosoknak pedig jégbérletet kellett venniük.68 A havas sportokból befolyó bevételek messze meghaladták a költségeket, ezért 1928-tól, amikor a forgalom érezhetően csökkent az állatkertben, a jégpályák használata ismét ingyenessé vált.69 1929 telén kísérletképpen a katonazene helyett egy Philips hangerősítőről szólt a zene, ami a korcsolyázó közönség tetszését nagyon elnyerte, hiszen így egész nap folyamatosan szólhatott a muzsika.70 A közel három évtizeden át nyereségesen működő jégpályák megszüntetésére 1941 októberében tett javaslatot az állatkert igazgatója. Nadler Herbert meglátása szerint az állatkert környékén számos magánj égpálya nyüt, ráadásul a télisport-lehetőségek országos szintű bővülése miatt csökkent a forgalom, így már csak veszteségesen lehetett fenntartani az állatkerti korcsolyázást. Mindemellett a felszabaduló terület alkalmas volt a lovardát télen is igénybevevők számára. Az állatkerti jégpályát a játszótér helyén 1941. végéig a bérlettulajdonosok miatt még üzemeltették, azonban a következő év januárjában már nem nyitották meg,71 ezzel a rendszeres téli sport örökre megszűnt az állatkert területén. Az állatkertben nemcsak korcsolyázni lehetett, hanem ródlipálya is várta a csúszkálni vágyókat. Az állatkert munkatársai olyan pályát építettek, amelyen a Vidéki Farmtól kiindulva, az Akvárium mellett elkanyarodva, a Nagy-tó jegére érkezve 180-200 méteren át lehetett siklani.72 Akárcsak a jégpálya, a ródlizás is ingyenes volt kezdetben, csak a szánkóbérlésért kellett fizetni.73 A lesiklópályát azonban csak akkor tudták megnyitni, ha megfelelő mennyiségű hó esett, és a Nagy-tó jege is biztonságos keménységűre fagyott, így az enyhe telek idején az elsősorban gyerekek körében népszerű lesiklás elmaradt.74 Vastag hótakarót igényelt a szánkózás is, ami alatt akkoriban az állatok húzta szánon való utazást értették. Az állatkertben két kilométer hosszú szánút várta az érdeklődőket.75 Az intézmény vezetősége a meglévő három pónilovas szánjához egészen különleges erősítést 68 Az állatkerti bérletjegyek. A^Est, 11 (1920. december 7.) 288. sz. 4. p. 69 BFL IV.1407.b. XVI. 608/1922 (XI. 166165/1928). 70 BFL IV.1407.b. XVI. 608/1922 (XI. 57858/1930). 71 BFL IV.1407.b. XVI. 608/1922 (XI. 227583/1941). 72 Márkus Jenő: Téli sport az állatkertben. Mi újság a% állatkertben? 1 (1914), 27. sz. 1. p. 73 BFL IV.1407.b. XVI. 1574/1912/1914 (XVI. 148144/1912). 74 Készülődik az állatkert a jégpálya megnyitására. Budapesti Hírlap, 46 (1926. november 28.) 271. sz. 21. p. 75 BFL IV.1407.b. XVI. 1574/1912 (XVI. 148144/1912). 76 A téli sportok az állatkertben. Herkules, 29 (1912. december 31.) 19-20. sz. 160. p; Etnográfiai bemutatók korábban is voltak az állatkertben. Perczel 2016. 56-57. p. biztosított az első téli szezonra, ugyanis egy 28 fős lapp csapatot, tulajdonképpen egy egész falut szerződtetett a városligeti kertbe. A lappok 15 szánhúzásra idomított rénszarvast is hoztak magukkal.76 A Finnországból sátrastul, kutyáikkal együtt érkezett társaság rövid sztrájk után januárban bele is kezdett a közönség körében rendkívül népszerű rénszarvasszánkázásba,77 és egészen március első hetéig maradtak a magyar fővárosban. Elutazásukkor rénszarvasaikat az állatkertben hagyták,78 így miután sikerült átszoktatni őket a magyar takarmány fogyasztására, nemcsak szánhúzásra, hanem nyáron kocsihúzásra és lovaglásra is fel tudták használni őket.79 Az állatkert nemcsak a télisportok szerelmeseit várta, hanem a jó idő beköszöntével megindultak a nyári sportot biztosító szolgáltatásai. Ezek közül a zoológiái és botanikus kertbe leginkább nem illő a teniszezés volt, ennek ellenére több mint 20 éven át űzték az ütős sportot. A közönség óhajára 1913-tól öt pályát rendezett be a városligeti kert, amelyeket egész szezonra, vagy egy-egy hónapra lehetett kibérelni, idősávokban, naponta reggel 6 órától egészen este 8-ig. A helyigényes és luxusnak számító sport elsősorban pénzügyi befektetés volt, ugyanis a költségekhez képest sokszoros bevételt hozott minden szezonban.80 A világháború alatt valamelyest csökkent az állatkerti teniszezés iránti érdeklődés, így csak három pályát használtak, de 1921-ben az igények növekedése miatt mind az öt pályát felújították és használatba állították. Szükség is volt rá, ugyanis a Sparta athlétikai club két pályát kibérelt egész idényre.81 A folyamatosan emelkedő bérletárak ellenére az érdeklődés tömeges volt, így évente a költségek legalább 7-8-szorosa folyt be bevételként az állatkert pénztárába.82 A változó sportigényekhez igazodva 1930-ban modernizálták a létesítményt, újdonságnak számító vörös salakos borítást kezdtek használni a főváros többi teniszpályájával öszszehasonlítva olcsó állatkerti pályán.83 1934-re azonban a teniszközönség lecsökkent, és már csak veszteségesen lehetett volna fenntartani a pályákat az igazgató beszámolója szerint.84 A meglehetősen nagy felszabaduló területre az állatkert lovardát épített. 77 Az északi vendégek a vezetőjük távozása miatt nem kezdték meg a munkájukat. Sztrájkolnak a lappok az állatkertben. Pesti Hírlap, 35 (1913. január 18.) 16. sz. 10. p. 78 Az állatkerti lappok elutaztak. Pesti Hírlap, 35 (1913. március 6.) 56. sz. 12. p. 79 A rénszarvasokat korábban csak drága pénzen Norvégiából importált zuzmón tudták életben tartani. Érdekes kísérleteket..., Vadássjap, 34 (1913. április 5.) 10. sz. 132. p. Rénszarvasok az állatkertben. Vadász-lap, 34 (1913. július 15.) 20. sz. 267. p. 80 A pályákat csak állatkerti éves bérlettel rendelkezők használhatták. BFL IV.1407.b. XVI. 1283/1913 (BSZÁNK: 61/1913). 81 BFL IV. 1407.b. XVI. 192/1921 (BSZÁNK 44/1-1921). 82 BFL IV.1407.b. XVI. 683/1921 (XVI. 39779/1922). 83 BFL IV.1407.b. XVI. 202/1923 (XVI. 43924/1923). 84 BFL IV.1407.b. XVI. 202/1923 (BSZÁNK 192/1934). 140
