Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Perczel Olivér: Népliget a városligetben, avagy a klasszikus vurstli világa 1885-1908
Perccel Olivér kellett, de a terület bejárása során megjelent tanácsi hivatalnokokat igyekeztek meggyőzni, hogy az 1907-es szezon végéig maradhassanak." A vállalkozók, hogy érdekeiket szervezett módon is képviselni tudják, megalakították a Magyar Mutatványosok Országos Egyesületét.95 96 97 98 99 100 Az ügy végére 1907 tavaszán került pont. A székesfőváros közgyűlésén megjelentek a vurstli bérlői is, és éljenezve fogadták, hogy a városatyák köztes megoldást választottak. A mutatványosbódék többségének áttelepítéséről döntöttek, de csak az út túlsó oldalára, az Os-Budavára helyére kellett költözniük. Nyolc mutatványos — amelyek nem voltak nagyok és zajosak — pedig maradhatott a régi helyén.101 A főváros ekkor vette saját kezébe az évek óta csődben lévő Állatkertet, és annak modernizálásáról határozott.102 A városatyák ősszel, egy terepbejárás után eldöntötték, hogy az új vurstlit a Hermina út két oldalán félkör alakban alakítják ki, és új, immár kőből épített épületek várják majd a közönséget.103 A következő év elején elkészültek a terület szabályozási tervei,104 és tavasszal — miután Os-Budavára bérlője, Friedmann Adolf elbontotta az épületeit — parkosították, majd kialakították az úthálózatot. Az Állatkerti és a Hermina utat szélesítették, csatornázták, kiépítették vízhálózatát és világítását, a villamossíneket középre helyezték, és kényelmes járdákat is kialakítottak.105 Egy kis zsákutcát hoztak létre a Hermina úttal párhuzamosan, amelynek két oldalán tizenhat parcellát mértek ki. Mivel az építkezésekre 1908 nyarán került sor — és a fürdő építése még nem kezdődött el — a mutatványosok még ezt a szezont is a megszokott helyükön tölthették.106 A városligeti Népliget utolsó napján, 1908. szeptember 27-én vasárnap a mutatványosok búcsúelőadást tartottak. Októberben elbontották bódéikat, és átpakoltak az időközben elkészült új, impozáns kőépületekbe.107 Új korszak kezdődött.108 95 Vasárnapi Újság, 53 (1906. augusztus 26.) 34. sz. 553. p. 96 A „Vurstli” költözik. Pesti Napló, 57 (1906. augusztus 18.) 226. sz. 12. p. 97 A vurstli jövője. Népszava, 34 (1906. szeptember 13.) 216. sz. 5. p. 98 BFL IV.1407.b. VI. 1412/1907. 99 A városligeti mutatványos bódék. Budapesti Hírlap, 26 (1906. szeptember 13.) 251. sz. 13. p. 100 BFL IV.1407.b. IX. 3104/1906; Magyar Mutatványosok Országos Egyesülete. Budapesti Hírlap, 26 (1906. szeptember 26.) 264. sz. 8. p. Az egyesület elnöke Kardhordó Árpád, alelnöke Galló György, titkára Heller Elek, pénztárosa Scháftner Károly, háznagya Márth Károly, jegyzői: Klupáthy Tódor és Meinhardt Kurt, ellenőrei Helfgott Samu, Róth Mihály és Pöld Károly lettek. Összegzés A városligeti tömegszórakoztatás kialakulása Budapest rohamos arányú fejlődésének egyenes következménye volt. A vurstli a növekvő számú lakosság — benne az egyre szélesebb, vidékről származó munkás- és cselédréteg — kikapcsolódás utáni vágyának és társas igényeinek köszönhetően jött létre. Míg a mutatványosok korábban csak alkalomszerűen bukkantak fel a városban (vásárról vásárra vándoroltak), addig a főváros egyesülése és gyors ütemű kiépülése során a Városligetben telepedtek le. A főváros tanácsa a kialakuló szórakoztató negyedet rendezte: a területet felparcellázta, parkosította, szabályozta, a telkeket bérleti díj ellenében adta ki a mutatványos bérlőknek. Amikor az Országos Kiállítás idején szükség volt a területre, a mutatványosoknak új helyet kerestek. Itt, a Népligetben ismét szabályozott körülmények között mulathatott — és mulatott is — a nép tavasztól-őszig minden vasárnap. A vurstli a szegényebb réteg szórakozási igényeit elégítette ki, azokét, akik a hatnapos munkahét után kikapcsolódásra, egyhangú sorsuktól való menekülésre vágytak. Hiszen a vurstliban megtalálható volt minden korabeli szórakoztatási forma. Voltak itt szédülést okozó körhinták és hajóhinták, az ügyességet és a testi erőt próbára tevő céllövészet, szögbeverés és pofozógép. A közönség csodálkozhatott a technikai újdonságok, a ködfátyolkép, később a mozi bemutatóin. Nevethetett a cirkuszban és a számukra csak itt elérhető színházak előadásain. Láthatott különleges bemutatókat, furcsa, torz embereket, egzotikus vagy elborzasztó műsorokat, és sikongatva utazhatott az akkori hullámvasúton. A város vezetése folyamatosan felügyelte a vurstlit. Fejleszttette, parkosította, csatornázta, jelentkező igényeit ellátta. így amikor a fürdő építése miatt ismét költözniük kellett, a vurstli — figyelembe véve a mutatványosok és a lakosság óhaját — a közeli Os-Budavára helyén kapott új, rendezett és a kor igényeinek megfelelő, csinos kőépületekkel tarkított helyszínt. 101 Fővárosi ügyek. A főváros közgyűlése. Budapesti Hírlap, 21 (1907. március 14.) 63. sz. 11-12. p. 102 Erről ld: Pkrczel 2013a. 215-244. p. 103 Az Állatkert jövője. Pesti Hírlap, 29 (1907. szeptember 22.) 226. sz. 6. p. 104 Építő Ipar, 32 (1908. február 9.) 6. sz. 62. p. 105 Fővárosi Közlöny, 19 (1908. március 13.) 21. sz. 454. p. 106 Fővárosi Közlöny, 19 (1908. március 24.) 24. sz. 531. p. 107 A városligeti mutatványos telep áthelyezése. Pesti Hírlap, 30 (1908. szeptember 24.) 229. sz. 6. p. 108 Erről lásd: Perczel 2013b. 24-26. p. 128
