Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Perczel Olivér: Népliget a városligetben, avagy a klasszikus vurstli világa 1885-1908
Perccel Olivér A vurstli közönsége. Új Idők, 8(1902. május 11.) 20. sz. 424. p A vurstlinak saját sajtója is volt. Az 1901-es szezon kezdete előtt Székely Dávid Városligeti Népliget címmel a Városliget érdekeit képviselő hetilapot indított. A minden vasárnap megjelenő, politikai tartalmat nélkülöző lap népszerűségéről nincsenek információink, 1930-ban — mivel már évek óta nem jelent meg — megszüntették.86 A vurstli folyamatosan fejlődött és változott. A mutatványosoknak évről-évre új produkcióval kellett előrukkolniuk, különben a közönség ráunt mutatványukra. így járt a Paprika Jancsi színház 1901-re. A bábszínház körül cirkuszok, műszínkörök és színházak épültek, amelyek mindig változó műsort kínáltak. Paprika Jancsi ezzel szemben nem tudott megújulni, és amikor közönsége elmaradt, helyén egy cápát mutogattak.87 Abban az évben hunyt el a neves körhintás, Kreincz Károly, aki a vurstli alapítói közé tartozott. Üzletét lánya, Mária (Klupáthy Tódorné) vette át. A bérlők egymásra voltak utalva, a telekszomszédok alkalmazkodásra, együttműködésre kényszerültek. Az I. parcellát 1901-től Klosz Johanna bérelte, és ott hajóhintát, valamint „erőmű és ütőgépet” működtetett. A szomszédos telket elfoglaló Barokaldi cirkusz tulajdonosa, Barokaldi József az I. parcella egy részét kibérelte, és ott öltözőt és kamrát épített fel. A bérlők szerződéseit 1904-ben újabb három évre meghosszabbították, és egészen az átköltözésig ott dolgoztak.88 86 BFLIV.1407.b. I. 1411/1901. 87 Új Idők, 7 (1901. március 24.) 13. sz. 279. p. 88 BFLIV.1407.b. VI. 1432/1900. 89 A sztrájk. Budapesti Hírlap, 25 (1905. június 9.) 158. sz. 9. p. A sztrájkokra és a munkások térfoglalásaira lásd Gyáni 1991. 345—355. p, Gyáni 1998. 90 A kávéházi kultúráról lásd: Budapesti Negyed, 5 (1996), 12—13. (nyár-ősz) A mutatványosok csekély — szinte kizárólag csak a vasár- és ünnepnapokra korlátozódó — forgalmát a munkások Városligetben rendezett sztrájkjai némileg növelték. Az üzlet biztosítása érdekében a tiltakozó ipari munkásoknak ingyenj egyet osztogattak, akik így a gyűlés után ellepték a parkot.89 A vurstli játékain kívül a ligeti kávéházak is szolgáltak szórakozással, hiszen falaik között nemcsak fogyasztani lehetett, hanem kártyázni, biliárdozni és tekézni is.90 A mutatványosok világát a színház is megörökítette.91 A korszak népszerű teátruma, a Király Színház Madár Matyi című darabjához a hátteret a vurstli szolgáltatta. A jeleneteket az ismert ligeti bódék, körhinták és céllövöldék között játszották a kor ismert színészei, Medgyaszay Vilma (1885-1972) és Sziklai Kornél (1869-1919). A vurstli közönsége számára árnyékszékek is rendelkezésre álltak, amelyeknek számát az 1903-as szezon előtt megnövelték.92 További infrastrukturális fejlődést jelentett, amikor a Városliget közbiztonságának javítása érdekében a tanács a frekventált helyszínek jobb éjszakai megvilágításáról döntött. 1905 nyarán a vurstliban tizenhat, az Artézi fürdő körül hét, az Iparcsarnok előtt tizenkettő, a tó partján két, a millenáris emlékhely körül tíz és a Stefánia úton tizenegy új gázlámpát állítottak fel.93 Az 1903-as év végén ismét fellángolt a vita a mutatványosok jövőjéről. Újra felmerült az Üllői útra való átköltöztetésük gondolata. Az átköltöztetés hívei a Városliget parkosított területét kívánták növelni, és az új fürdő felépüléséig az áttelepítést mindenképpen végre akarták hajtani. Ám — az Állatkerttel való megállapodás függvényében — a bódék egy részét az Os-Budavára területén is elhelyezhetőnek vélték.94 Egy korszak vége: az áttelepítés Mint a táblázatokból látható, 1906-ra a vurstli teljesen beépült, sőt kifejezetten zsúfolttá vált. A kezdetben még foghíjas területen egymást érték a játékok és a vendéglátó egységek, összesen 46 vállalkozó — és családjuk vagy alkalmazottaik — dolgozott itt. Volt hét lövölde, öt körhinta, négy bábszínház, négy ütőgép, három hajóhinta, három fényképész, panoptikum, barlangvasút és hullámvasút, valamint drótkötélpálya is. Színházi előadásokat tartottak a Kisszínkörben és a Műszínkörben, három mozi 91 A színházak hírei. Budapesti Hírlap, 26 (1906. május 4.) 122. sz. 15. p. 92 BFLIV. 1407.b. II. 693/1903. 93 Burkolás, világítás. Független Magyarország, 4 (1905. augusztus 6.) 1216. sz. 16. p. 94 Magyarország, 10 (1903. november 4.) 264. sz. 9. p. 126
