Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)

Perczel Olivér: Népliget a városligetben, avagy a klasszikus vurstli világa 1885-1908

Népliget a Városligetben

németországi vállalkozóra ruházta át. Meinhardt komoly vállalkozásba kezdett: 80 000 koronás befektetéssel egy favázas épületben „villamos alagút és barlangvasutat” építtetett. Az épület engedélyét a tanács műszaki osztálya 1902. február 24-én hagyta jóvá. A barlangvasút az 1902-es szezon új attrakciójának számított,54 bevált, jól jövedelmezett, így a vállalkozó 1905-ben lejárt bérleti szerződését a tanács újabb három évre meghosszabbította.55

1893-ban a tudatos, rendeletekkel irányított magyarosítás elérte a mutatványosok produkcióit is. A magyar főváros népessége vegyes etnikumú volt, az 1880-as években a lakosságnak még csak a felét tették ki a magyarok. A bevándoroltak között sok volt a német és szlovák anyanyelvű, de a nyelvváltás, a kulturális asszimiláció viszonylag gyorsan végbement.56 Amíg Pest legtöbb kerületében a magyarság aránya több mint felére nőtt, addig Buda és Óbuda egy ideig még őrizte német túlsúlyát. A leginkább Pestre betelepült zsidóság szintén gyorsan magyarrá vált, 1891-ben a budapesti zsidók 74,2%-a magyar anyanyelvűnek vallotta magát.57 A vegyes lakosság — alkalmazkodva egymáshoz — két-három nyelven (német-magyar-szlovák) beszélt. Mivel az arisztokrácia magyarul beszélt — 1844-től magyar volt a hivatalos nyelv is —, a polgárság és a munkásréteg ehhez igazodott.58 Habár az asszimilációs folyamat döntően spontán módon ment végbe, a nyelvváltást rendeletek is irányították. Ez a mulatók és a színházak világában is tetten érhető: korábban német nyelven játszottak, de az 1880-as évek végétől magyarra váltottak. A közeli, Feld Zsigmond igazgatta Műszínkör porondján 1889-től játszottak magyarul, de a vurstliban még németül (is) szórakoztatták a közönséget.59 Emiatt a városligeti sétányügyi bizottság tavaszi ülésén többen felszólaltak. A bizottság jelentésének hatására a Főváros Tanácsa a mulatóhely magyar jellegének fejlesztése érdekében megvizsgáltatta a vállalkozók bérleti szerződéseit.60 Ezek korábban nem tartalmaztak olyan kitételeket, amelyekre hivatkozva be lehetett volna szüntetni a német nyelven elhangzó előadásokat, így a hatóság új rendeletet alkotott. Ennek indoklása szerint a színházak magyar nyelvű előadásaik által a magyar nemzeti eszme terjesztésének elsőrangú színhelyei, ezért a német — és más idegen — nyelvű előadások bemutatását 1894-től megszüntették. 1895 után már

54 BFL IV.1407.b. III. 156/1902.

55 BFL IV.1407.b. VI. 784/1897.

56 Hanák 1974. 513-536. p.

57 Konrád 2013. 169-178. p.

58 Faragó 2008. 37-81. p.

59 Föld 1996. 21—40. p.

60 Budapesti Hírlap, 13 (1893. március 3.) 62. sz. 7. p; Pesti Hírlap, 15 (1893.

március 3.) 62. sz. 4. p.

a mutatványosokkal kötött bérleti szerződésekbe is bekerült, hogy előadásaik kizárólag magyar nyelvűek lehetnek.61 Fisch Ferenc a rendelet hatására műszínházát Varieté Színházzá kívánta átalakítani,62 énekes és komikus előadások tartására kért engedélyt. A tanács engedélyezte az új színházi műsorrendet, ám az előadásokat a harminctagú társulat 1895-től már kizárólag magyar nyelven tarthatta. Fisch hiába tiltakozott ismét a németül elhangzó előadások érdekében, kérését a közgyűlés, majd az államtitkár is elutasította.63 Az erzsébetvárosi zsidónegyed mulatói még őrizték német előadói nyelvüket, emiatt Rudnay Béla rendőrfőkapitány 1897-ben rendeletben kötelezte a tulajdonosokat, hogy műsoraikat legalább felerészben magyarul adják elő. Pár év múlva már a közönség is a magyar nyelvű előadásokat igényelte, és végül az 1910-es évekre a pesti zsidóság magyarosodása is megtörtént.64

A vurstliban — mint láttuk — fokozatosan épültek fel az állandónak szánt épületek. Ezek sorát 1892-ben egy színház gyarapította, amelyet Pollantz Teréz és Lázár Mihály épített az 1885-ös Országos Kiállítás rendőrlaktanyájának helyén. A területért a tanács évi 300 forintot kért, és kikötötte, hogy a „Magyar Mű Aréna” falai között kizárólag magyar nyelvű cirkuszi előadások tarthatóak. Az Aréna május elsején egy ideiglenes épületben nyitott meg. Az első évben még nem volt nyereséges. Az igazgatónő anyagi helyzetét jelzi kérvénye, amelyben a bérlet második felének elengedését kérte a tanácstól, mivel — állítása szerint — üzlete olyan rosszul ment, hogy az összeget nem tudta befizetni. A tanács felszólítására a bérlő később mégis befizette tartozását. A következő év elején elkészült az állandónak szánt színházépület, amelyben a — 417 ülő- és 150 állóhellyel rendelkező — nézőtéren és a színpadon kívül egy háromszobás lakás is helyet kapott. így az 1893-as évben új színház várta a Városligetben mulató közönséget.

Ám hiába az építkezés, a tulajdonosok, mivel az építkezés vélhetően csődbe juttatta őket, nem kezdték el az évadot, bérleti jogukat Szeleczky E. Lajos építészre ruházták át. Azonban ő sem bizonyult tartós bérlőnek. Mivel nem fizette a színház tűzkárbiztosítását, pénzbüntetést szabtak ki rá, és az előadásokat leállították. A csalódott bérlő néhány hét múlva az épületet és a bérleti jogot Lázár Mihályné Krause Bertára ruházta át. Az új színházigaz-61 BFL IV.1407.b. VI. 1753/1891.

62 BFL IV.1407.b. VI. 342/1892. A Varieté a földszinten 250 ülő-, 60 álló- és az emeleten még 60 állóhellyel rendelkezett, összesen tehát 370 fő befogadására volt alkalmas.

63 BFLIV.1407.b. VI. 1753/1891.

64 Konrád 2013. 169-178. p.

123