Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Perczel Olivér: Népliget a városligetben, avagy a klasszikus vurstli világa 1885-1908
Perczel Olivér NÉPLIGET A VÁROSLIGETBEN, AVAGY A KLASSZIKUS VURSTLI VILÁGA 1885-1908 ,A-Z ördöghinták, csónakhinták sikoltó verklihang mellettforogtak [...] A nagy kerék örült gyorsasággalforgott, s alant a mindenféle színű lámpák közt, a faipar fényben ragyogó ringlispilek körül negyvenezer ember várta a május elsejét. A vendéglőkben egy hely se maradt üresen. Az asztaloknál énekeltek az emberek, négy-öt budakeszi banda csattogott, a mutatványos bódék kikiáltói tülköltek, harangoztak, kiabáltak, nádpálcáikkal csapkodták a vászonrapingált csataképeket, s ebben a nagy zsivajban időről-időre pokoli robajjal zúdult le a hullámvasút vas kocsija, tele visítozp cselédleányokkal. ’n Előzmények A szabadtéri népszórakoztatással foglalkozó mutatványosok kezdetben vándorló életmódot folytattak, és vásárokon, piacokon bukkantak fel. Budán és Pesten már Mátyás király udvarában is megjelentek, később, a török világ után fogadókban és tánctermekben léptek fel. A 19. század elején a mai Deák tér közelében az ottani állatviadalok kísérői voltak, majd — az 1820-as években, a Városliget első rendezése után — a rundó köré csoportosultak.2 A hinták és bábszínházak mellett itt jelentek meg az első körhinták és a céllövöldék. A Liget további parkosítása, a körönd sétatérré alakítása miatt a mutatványosokat 1872-ben elköltöztették. A Tűzijáték térnek nevezett területet vették birtokukba, amely a Bethesda kórházzal szemközt, a Hermina úttal párhuzamosan — a mai kutyás élménypark helyén — terült el. Az első mutatványos telep évről-évre bővült, népszerűsége folyamatosan nőtt, és a lakosság szegényebb rétege számára szolgált a hétvégi szórakozás helyszínéül. A közkedveltté vált helyet a népnyelv hamarosan vurstlinak3 nevezte el. A Sugár út (ma Andrássy út) 1876-os megnyitásával a Városliget könnyebben elérhetővé vált, és ezután a park újabb rendezése is napirendre került. Döntés született a Sugár út és a rundó mellett található vendéglőt összekötő út kialakításáról és a mutatványosok telkei1 Molnár Ferenc: Abdallah. Budapest! Naptó, 5 (1900. június 29.) 176. sz. 1-3. p. l.p. 2 A Városliget első rendezésére József nádor írt ki pályázatot 1813-ban, melyet Heinrich Nebbien műkertész nyert el. Nagyívű, ám túl drága elképzelései csak részben valósultak meg. A parkban sétautakat hoztak létre, tavat és szigeteket alakítottak ki, fásítottak, és akkor készült el a rundó, vagy más néven a körönd is. A kör alakú rundó lett a park legszebb, Pöltl Károly lövöldéjének engedélyezési terve, 1886. BFLXV.17.d.329 - 29732/1 - II. csomag, föl. 1 nek kiméréséről is. Ezek után a főváros tanácsa a területet rendezte, felparcellázta. Az első rendezett vurstliban tizenhét telket alakítottak ki, melyek bérlési jogát a tavasz kezdete előtt árverés útján értékesítették. Az így szabályozott vurstli májustól szeptemberig tartott nyitva, első „szezonja” 1880-ban indult. Kialakításakor Budapest Főváros Tanácsa a bécsi Práter mintáját követte, ahol már korábban létezett a lakosok szórakozását kielégítő mulatónegyed.4 A pesti lapok 1885-ben többször vurstli-práterként említik, ami egyértelműen utalt a bécsi Práterrel való kapcsolatra. Itt szórakoztatták a lakosságot a mutatványosok 1884-ig.5 Mivel 1885-ben az Országos Kiállítás érintette a Tűzijáték tér területét is, a vállalkozóknak el kellett költözniük a területről, 1884. szeptember végéig el kellett bontaniuk bódéikat. A városligeti Népliget nyitása A Városliget ügyeit intéző, szakértőkből álló Városligeti Bizottmány több javaslatot is készített a mulatóbódék új helyére. A Hermina út mellett kiszemelt területet — a túlzott mértékű földfeltöltés, valamint az öreg és értékes fák kivágásának elkerülése érdekében — elvetették, így az új vurstli az Állatkerti körút legrendezettebb része, amely ugyanakkor könnyen megközelíthető volt. A Ligethez akkor csak a Király utcán lehetett eljutni, amely éppen a rundóba futott bele. 3 A vursdi vagy wurstli magyarul mulató vagy mulattató intézetet jelent. A Wurst német szó egyszerre jelent kolbászt, hurkát (amelyek a szórakozóhelyek kedvelt ételei voltak) és bohócot, Paprika Jancsit is, aki mulatókban szórakoztatta a közönséget. 4 Zuboly [Bányai Elemér]: A magyar vurstli. Új Idők, 12 (1906. szeptember 2.) 36. sz. 234-235. p. 5 A Tűzijáték térről lásd: Perczel 2019. 62—68. p. 111
