Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)

Hídvégi Violetta: Pavilonsors a Városligetben. A Gruber-Kolegerszky-kioszk és bérlői

Hídvégi Violetta

A kertészeti csarnok, 1939. Fortepan 20431

A sok gond és nehézség ellenére a „Stefánia-úton ap egykori Kollegerst^kg-kios^k, [sic] kertje volt a legszebb a stgép parkok köpött’’’,135 1937-ben a főváros úgy döntött, hogy a területen állandó kertészeti kiállítási csarnokot létesít. A következő év tavaszán meghívásos pályázatot hirdettek Hoepfner Guido, Györgyi Dénes, Rimanóczy Gyula, Weichinger Károly és Pogány Móric építészek

135 205 parkja van a székesfővárosnak, budai Napló, 34 (1936. május 21.) 1219. sz. 2. p.

136 Magyar Országos Tudósító. Kézirat. Budapest, 1938. március 21. 81. p.

137 A kioszk épülete „elavult, nagyon rossg karban van", kiállítási célokra nem igazán alkalmas. Fővárosi Közlöny, 48 (1937. április 16.) 20. sz. V. melleidet.

138 Folkgersgky-káosgk lebontásával kapcsolatos munkálatokat Havas Sándor kapta

részvételével.136 Ugyanekkor megkezdték a 75 éves, ekkor már idejétmúlt kioszk137 elbontását.138 1939-ben Weichinger Károly139 tervei nyomán épült fel a kertészeti kiállítási és divatbemutató pavilon négy teremmel.140 Az épület a második világháború alatt megsérült, 1945 után színházi raktárként használták, majd elbontották.141

1400 pengőért.” Versenytárgyalási megbízások. Fővárosi Hírlap, 21 (1938. szeptember 14.) 37. sz. 8. p.

139 Magyar Országos Tudósító. Kézirat. Budapest, 1938. május 20. 107. p.

140 A kertészeti kiállítások városligeti pavilonja. Tér és Forma, 12 (1939), 6. sz. 99-103. p. Hajdú 2001.

141 Szántó 2014.

108